Mi, akik zsidónak születtünk, és nem pogányok közül való bűnösök vagyunk, tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem. Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást, magunk is bűnösnek bizonyulunk, akkor talán Krisztus a bűn szolgája? Szó sincs róla!

Gondolatok az igéről

Pál egy verssel korábban így ír: „Mi, akik zsidónak születtünk...” Egy zsidó ember Istennel való kapcsolatát erőteljesen meghatározták a tettei. Hogyha Isten tetszésére szeretett volna élni, akkor voltak elvárások, amelyeknek meg kellett felelnie. Tudta, hogy évente hányszor kell(ene) elmennie Jeruzsálembe a templomba. Tudta, hogy mik azok a rendelkezések, amelyeket népe tanítói törvényi szintre emeltek az évek során. És végül ott volt a tízparancsolat, amelyet még Mózesen keresztül kaptak mint a kiválasztott nép gyermekei. Betartani, megtartani, megcselekedni... csak hogy kedvesek legyenek Isten előtt.
Mi, baptisták jól ismerjük a reformáció gondolatát: egyedül hit által. Mégis, az életünk mintha mást tükrözne. Mintha a hitünk mellett még valamire szükség lenne, hogy Isten jó szemmel nézzen ránk. Jön a sátán, és elültet gondolatokat az elménkbe: Még nem szolgálsz eleget. Még nem vagy elég jó. Még nem olvasol elég Bibliát. Még nem térítetted meg a családodat, barátaidat... És megpróbálja elhitetni veled, hogy Isten csak akkor fog szeretni, értékelni, elfogadni, ha ezeket megteszed.
Állj ellene! Utasítsd el! Ne higgy neki! Hiszen Isten szeret! És az ő szeretete fog megújítani.

Imaáhítat

Kérjük az Urat, hogy jól éljünk megújuló kegyelmével! (Zsolt 90,14)