Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

Gondolatok az igéről

Igen értékes az ihletett beszéd, a jövendő és a jelen titkainak ismerete, a bölcsesség, a hegymozgató hit és az önfeláldozás. Ha csak egy is megvan ezek közül bennem, már elégedett lehetnék. Az ige azonban megállít: mindez szép és jó, de ha szeretet nincs bennem, lelki ajándékaimmal együtt is egy nagy nulla vagyok. Ez bizonyos, hogy így van, hiszen az Úr Jézus lenyűgöző váltságművét is – a benne rejlő számos érték közül – irántam tanúsított szeretete tette megragadhatóan kedvessé. Megtanultam, hogy csak Megváltómat követve és áthatva az ő szeretetével lehet minden megszólalásom biztató és éltető beszéd, hogy abból az elesettek, a megfáradtak új reményt, erőt, békességet merítsenek. Még a közölhető ismereteimet is megrostálom. Már nem felebarátaim ámulatát akarom kiváltani velük, hanem azt, hogy lélekben építsem őket, hogy hasznukra legyek. A szeretet minden lelki értékemet átminősítette. Már nem az érdemszerzés vagy a mások fölé kerekedés eszközei életemben. Fő célom az, ami az Útkészítőé is volt: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3,30)
Jó Atyám, tölts meg szereteteddel, és tégy képessé annak továbbadására, embertársaim boldogítására!