Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel mondta: Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk! Ő pedig ezt mondta nekik: Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején; és semmi nem árthat nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.
Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. Tanítványaihoz fordult, és nekik külön ezt mondta: Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok. Mert mondom nektek: sok próféta és király szerette volna látni azt, amit ti láttok, de nem látták, és hallani azt, amit ti hallotok, de nem hallották.

Gondolatok az igéről

A tanítványok csodálatos munkát végeztek. Tudták, hogy egy fontos küldetésük van: sok az aratnivaló, de kevés a munkás. Tudták azt is, hogy nagyon nagy szükség van rájuk. Azzal is tisztában voltak, hogy olyan feladatot kell elvégezniük, ami nem lesz egyszerű és veszélytelen. Bárányok mennek a farkasok közé. Mit jelent ez? Még akár veszélyben is lehet az életünk? Még az is benne van, hogy széttépnek vagy „megesznek” bennünket, miközben visszük az evangéliumot. Szükséges, de veszélyes feladat. A sátán támadni fog, nehézségekkel, gonosz, romboló erőkkel is szembe kell néznünk. Volt látás, pontos stratégia, mit kell vinni, milyen felállásban kell menni, hogyan kell beszélni. Még arra is van megoldás, hogy ha nem fogadnak bennünket kedvesen, mit kell tennünk.
Mennyire tökéletes! Nem kell gondolkodni semmin, nem kell kitalálni, nincs ötletbörze, csak csinálni kell. Ráadásul garantált csodatevő erőt kapnak hozzá. Teljesen természetes, hogy amikor visszajönnek a missziós útról, beszámolnak a sikerükről. Én is örülök a munkám, a szolgálatom eredményének. Mindig jólesik egy pozitív, bátorító visszajelzés. DE! És itt a lényeg! Ne a csodás missziómunka-eredményeknek örüljünk, hanem annak, hogy örök életünk van!