Húsaj pedig elmondta Cádók és Ebjátár papoknak: Ilyen tanácsot adott Ahítófel Absolonnak és Izráel véneinek, én viszont ezt meg ezt tanácsoltam. Most tehát sietve küldjetek jelentést Dávidnak: Ne töltsd ma az éjszakát a puszta felé vezető gázlóknál, hanem azonnal kelj át, különben elpusztul a király és az egész vele levő hadinép. Jónátán és Ahímaac a Rógél-forrásnál álldogáltak. Oda járt egy szolgálóleány, az hordta nekik a híreket, ők pedig elmentek, és hírt vittek Dávid királynak. A városba ugyanis nem mertek bemenni, hogy meg ne lássák őket.
Mégis meglátta őket egy szolga, és hírül adta Absolonnak. Ezért mindketten gyorsan elindultak, és bementek egy bahúrími ember házába. Ennek az udvarában volt egy kút, oda ereszkedtek le. A felesége pedig fogott egy terítőt, letakarta vele a kút száját, és gabonát öntött rá, úgyhogy semmit sem lehetett észrevenni. Amikor megérkeztek az asszonyhoz Absolon szolgái, és megkérdezték, hogy hol van Ahímaac és Jónátán, az asszony így felelt nekik: Továbbmentek innen a vízhez. És keresték őket, de mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe.
Miután eltávoztak, ezek kijöttek a kútból, elmentek, és megvitték a hírt Dávid királynak. Ezt mondták Dávidnak: Induljatok, keljetek át gyorsan a vízen, mert veszedelmes tanácsot adott Ahítófel! Elindult azért Dávid a vele levő egész hadinéppel együtt, és átkeltek a Jordánon. Virradatra senki sem maradt, aki ne kelt volna át a Jordánon.
Amikor látta Ahítófel, hogy nem az ő tanácsát követik, fölnyergelte a szamarát, elindult, és hazament a városába. Végrendelkezett háza népéről, azután felakasztotta magát. Így halt meg, és eltemették apja sírjába.
Dávid már Mahanajimba érkezett, amikor Absolon az összes izráelivel együtt átkelt a Jordánon.
Gondolatok az igéről
Az egykoron ünnepelt harcossal és királlyal most saját fia fordul szembe, aki nemcsak a trónját, de életét is veszélyezteti. Barátai közül többen elfordulnak Dávidtól, elárulják és ellenségei menekülés közben is gyalázzák. Újabb keserű próbában találja magát. Ebben az összetört helyzetben Isten mégis cselekszik. Húsaj, a hűséges barát, olyan tanácsot ad Absolonnak Ahítófellel szemben, amely időt nyer és a szabadulás reményét adja Dávidnak pontosan úgy, ahogy azt ő korábban Isten előtt imában kérte.
A krízisben mutatkozik meg, kik maradnak hűségesek. Húsaj, Cádók és Abjátár fiai, valamint az egyszerű szolgálók mind bátran segítik Dávidot. A király most nem harcban győz, nem erővel lép fel, hanem alázatban, és Istenre hagyatkozással átadja magát Isten cselekvésének. Nem száll szembe azonnal Absolonnal, hanem elvonul és Istenbe kapaszkodik. A Jordán átlépése nem pusztán menekülés, hanem Istenbe vetett hitének jele – időt és lehetőséget kap az újrakezdésre.
Válság idején előfordulhat, hogy alázattal vissza kell vonulnod, de az imádság ereje és a hűséges emberek támogatása által Isten megnyitja előtted is a „Jordánt”, amelyen át új reménnyel léphetsz a szabadulás felé.











