Ezután városról városra és faluról falura járt, és hirdette az Isten országának evangéliumát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveztek, akiből hét ördög ment ki, Johanna, Kúzának, Heródes egyik főemberének felesége, és Zsuzsanna, de sok más asszony is, akik vagyonukból támogatták őket.
Gondolatok az igéről
Imaáhítat
A szeretet és odaszánás természetes következménye a szolgálat. Az igénkben szereplő asszonyok nem azért követték az Úr Jézust, mert nem volt egyéb dolguk, vagy valaki ezt várta volna el tőlük. Az a szent vágyakozás vezérelte őket, hogy: „Lehessek tanítványod a te Lelked szerint, / Akit a jótevésre a szíve kényszerít.” (BGyÉ 491) A hitnek az egyik legcsodálatosabb munkája, amikor valaki nemcsak elfogadja, hanem imádságban kéri is és akarja, hogy végig is vihesse azt a szolgálatot, amire Mestere elhívta. Többről szól ez, mint a szeretetadósságunk törlesztése, még annál is több, hogy „én és az én pénztárcám az Urat szolgáljuk”. Ez teljes odaszánás, élő és szent, Istennek tetsző áldozat. A „mindenem az Úrnak adom” lelkület, amit a Szentlélek öröme jár át és visz előre a misszióban.
A hétvége felé közeledve bátorítson bennünket a hű szolga jutalma az Úr Jézus szava szerint: „Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.” (Jn 12,26)
Kész vagy-e követni őt nemcsak szóban, hanem cselekedetekkel és valóságosan? Bármit is hoz ma számodra a szolgálat útja, fogadd örömmel! Végezd állhatatosan!











