Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél! Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. Mert mindenki a maga terhét hordozza.

Gondolatok az igéről

A felelősség hitbéli, erkölcsi vagy hivatalos kötelezettség, mellyel számadással tartozunk, s vállaljuk a következményeit. Egyben hatás, hogy – ellenséges hatások vagy korábbi rossz választásaink ellenére – helyes döntéseket hozva a dolgok alakulására jó irányba hathassunk, elérve a kitűzött célt.
A szülő felelős a gyerekéért, ezért neveli; tanár a diákjaiért, ezért készül az órára; főnök a munkavállalókért, ezért dolgozik a háttérben; sebész a műtét sikeréért, ezért gondosan bemosakszik, koncentrál.
Első számú felelősség a saját szívünk! Isten legyen az első, megbocsátásban, életszentségben járva, rendezett kapcsolataink legyenek! Így szellemi létfokon égve, telve az Úr Szellemével segíteni tudunk másoknak is.
Felelősségünk stabil identitásunk és értékrendünk megőrzése, ami kihat az önértékelésünkre. Nem vagyunk jobbak vagy érdemesebbek másoknál, de Jézus által van bennünk valami több, ami által alkalmasak vagyunk az Istennek tetsző életre.
Szabadok vagyunk a bűntől, önzőségtől, az alkalmatlanságérzéstől, ezért felelősségteljes hívők lehetünk, akik gondot viselnek magukról. S másoknak is tudunk segíteni az élet terheinek elhordozásában, helyreigazításban, intésben, bátorításban.