Átadtuk a 2020-as szociális díjakat

693

2021. június 5-én, egyházunk országos közgyűlésén Tahiban a szociális módszertani központ közreműködésével Papp János és Mészáros Kornél ünnepélyes keretek között átadta a tavaly odaítélt legrangosabb szociális díjakat.

2020-ban a díjról döntő kuratóriumok Huszár Gézát Balogh Lajos-díjban, Rottmayer Jenőt Beharka Pál-díjban részesítették sokéves áldozatkész szociális szolgálatukért, ám a járványhelyzet miatt a díjkiosztó elmaradt. A szombati ünnepi pillanatok során az egyházfői kézfogások, az oklevél és a plakett mellett Opauszki György szociális szaktitkár olvasta fel a laudációkat, Serafin József, a módszertani központ vezetője pedig Orsós György autista művész egy-egy grafikáját nyújtotta át az ünnepelteknek. Örültünk a díjazottak meghatott szavainak, de tudjuk, hogy mindez csak halvány előképe annak az ünnepnek, amikor az Atya által ígért mennyei koronát majd elnyerik.

Huszár Géza

Huszár Géza úttörő személyiség, önzetlen, elhivatott munkájával jelentős részt vállalt a legújabb kori magyarországi szociális munka megteremtésében. Részt vett a Menedék szociális és gyermekjóléti intézményeinek létrehozásában, munkája révén létrejött a kiskunmajsai Menedékváros.

„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok… amikor megtettétek ezeket akár csak eggyel is, velem tettétek meg” – mondja Jézus Máté evangéliumában. Ez volt az az ige, amit olvasva Géza 1986-ban úgy döntött, hogy végleg otthagyja pedagógusi állását, és csak a rászorulókkal foglalkozik.

Huszár Géza a kezdetektől, már pedagógusként is aktív szerepet vállalt a kallódó ifjúság mentésében. Például osztályfőnökként megkereste a csavargó diákjait, majd otthonába fogadta őket. Gyülekezeti segítséget szervezett egy várandós, otthonról elzavart lánynak, aki így nem adta intézetbe gyermekét. Szervezett formában legelőször 1984-ben a budafoki baptista imaházban induló és mai napig is működő Teaklub volt az a hely, ahol az utcáról betért, céltalan fiatalok zsíros kenyér és tea mellett beszélgethettek, pingpongozhattak, különböző koncerteken, programokon vehettek részt úgy, hogy minden héten szólt az örömhír is. Géza évtizedeken át ennek vezetője, motorja volt. A további új lehetőségek megvalósításában korszakalkotó ötletekkel, aktív és kemény fizikai munkával vállalt szerepet, úgy, hogy sem jogszabályi háttér, sem gyakorlati példák, megoldások nem álltak rendelkezésre.

Mindig harcolt az elesettekért. Ha kellett, bíróságra ment, vagy dolgozni a rászorulóval, óvodába, iskolába az igazgatóhoz az anyukákkal, költöztetett, embereket szöktetett és számtalan más dolgot tett, éppen mire volt szükség. Mindig fontosnak tartotta, hogy Krisztus szeretetével, irgalmasságával segítsen és megismertesse a szabadulás útját. A rászorulók között élve, saját életpéldájával mutatott utat és lehetőséget a teljes életre. Hosszú évtizedekre visszanyúló és mai napig aktív szolgálata nyomán számtalan ember jutott új életre, és lett tevékeny gyülekezeti tag, valamint hasznos tagja a társadalomnak.

Rottmayer Jenő

Rottmayer Jenő gyógypedagógus, a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet avatott diakónusa, több évtizedes önkéntes felelősségvállalással szolgál a rászorulók, a nehéz anyagi helyzetű emberek felé gyülekezeten belül és azon kívül is.

2003-tól vezetője a szociális bizottságnak, akik a gyülekezethez kötődő személyek közösségi támogatásával foglalkoznak. Aktívan bevonódik a nélkülözők élethelyzetének megismerésébe, ennek alapján gyakorlatias javaslatot tesz anyagi támogatásra vagy más jellegű törődésre. Önkéntes szolgáló csoportot szervez, alkalmi megmozdulásokat, látogatásokat, utaztatásokat stb. kezdeményez, mindezekben elöl jár és aktívan részt vesz. Akkor is szolgál, ha nincsenek ehhez társai.

Nem ódzkodik a betegektől, közösséget vállal a gyülekezetet látogató hajléktalanokkal, számukra évek óta heti rendszerességgel élelmiszerosztást végez. Az ehhez beszerzett élelmiszer átadását, átvételét, szállítását hűséges kitartással, saját erejét nem kímélve végzi. Az átnyújtott adományok mellé jár egy jó szó, egy törődő, bátorító vagy helyreállást munkáló megjegyzés, üzenet. A beteglátogatásban, nehéz sorsúakkal való törődésben mindig derűvel, jó kedéllyel, bátorítással van jelen, előrébb sorolja mások támogatását a saját kényelménél.

Hite engedelmes cselekedetekben gyümölcsözik. Ő a gyülekezet szociális lelkiismerete, ugyanakkor érzékenysége józan megfontolással is párosul. Mindig igyekszik teljes komplexitásában kezelni az adott személy élethelyzetét.

Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az Úr lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed.” (Ézs 60,1) Isten elhívó, megerősítő szavára ma is támaszkodik. Idősödő kora, romló egészségi állapota, sőt egy nemrég átélt súlyos, személyes veszteség sem tántorította el elhivatottságától.

Megosztás