Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet. Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, hogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.

Gondolatok az igéről

Tegnap említettem, hogy minden embernek van egy elképzelése a szeretetről, és az sokaknál köszönő viszonyban sincs a Bibliából megismerhető szeretettel. A mai igénk erről, az egyedül Krisztusban felismerhető szeretetről szól. János jogosan kapta a szeretet tanítvány nevet. Ő ír legtöbbször a szeretetről. Gondolom, azért, mert nagyon megragadta a Krisztusból áradó, feltétel nélküli szeretet. Mélyen átélte és megértette Isten utolérhetetlen szeretetét. Megértette és nekünk is át akarja adni ezt a megértését. A szeretet értelmezhetetlen Isten nélkül! Másképpen fogalmazva lehetetlen a szeretetről beszélni, ha Istent kihagyjuk abból. Isten nélkül a szeretet csupán egy annak látszó önző, önmaga hasznát kereső, türelmetlen, irigységre hajlamos viszonyulás a másikhoz. Szinte hallom: „De testvér! Hiszen van szülői szeretet, barátok közötti szeretet, szerelmesek közötti szeretet! Hogyan mondható azokról mindaz, amit az előbb felsorolt?” Igen, elismerem. De ez nem mond ellent az állításomnak. Mert Isten szeretet. Ő pedig jelen van a világunkban, még akkor is, ha nem veszünk tudomást róla. Igen, az emberi teremtmény fogékony a szeretetre, és suta módon gyakorolja. De kiteljesedni Krisztusban tud!