A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

Gondolatok az igéről

A szeretet azon fogalmak közé tartozik – és most szándékosan nem érzelemként jellemzem a szeretetet –, amelyekről minden embernek van egy kialakult képe. Miután pedig találkozik a Bibliában a szeretet fogalmával, a többség ledöbben. Sokak számára botrányos gondolat, hogy Isten feláldozza önmagát az ellenszegülő teremtményéért, az emberért. Milyen Isten az, aki kész az életét letenni a bűnösért!? Kész meghalni azokért, akik gyűlölik őt!? Sokak számára ez a gondolat megbotránkoztató! A keresztény vallás hazugságának mondják, és istenkáromlással vádolják a hívőket emiatt. És mégis! Az, ami „a zsidóknak ugyan botránkozás, a pogányoknak pedig bolondság”, az nekünk, az elhívottaknak „Isten ereje és Isten bölcsessége”. Mert ez az a feltétel nélküli szeretet, mely megragadott és kiragadott bennünket a halálból. Pál joggal mondja a legnagyobbnak a szeretetet, mely el nem múló, és mikor színről színre látjuk az Istent (hit helyett bizonyosság, remény helyett valóság lesz), a szeretet meg fog maradni. Erről a szeretetről tehetünk bizonyságot, amelyet nem lehet emberi ésszel kiokoskodni, és nem lehet ráérezni sem. Isten szeretetével szembesülni lehet! És teszem hozzá: kell is!

Imaáhítat

Adjunk hálát Istennek Jézusban megjelent, a törvényt betöltő szeretetéért! (Róm 13,9–10)