„Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példa a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban” (1Tim 4,12)

Augusztus utolsó vasárnapján – nagy örömünkre – újra bemerítésre került sor nálunk, a Tahitótfalui Baptista Gyülekezetben.

Imaházunkban kezdődött az ünnepi alkalom, ahol a fehérruhások elmondták bizonyságtételeiket.

Az Igéből dr. Steiner József, gyülekezetünk előző lelkipásztora tanított. Énekekkel is dicsőítettük a mi Urunkat, és Váradi Antal lelkipásztor testvérünk megerősítő bibliaversekkel köszöntötte a bemerítendőket.

Hogyan is jutunk el a bemerítésig? Mindannyian találkozunk egyszer vagy többször is Istennel életünk folyamán, de van egy sarkalatos pont, amikor felismerjük, hogy bűnös úton járunk, és nem akarunk így továbbmenni. Sőt, megfordulunk és ellenkező irányba indulunk – most már Istennel. Megvalljuk őelőtte bűneinket, és elfogadjuk az Úr Jézus keresztáldozatát. Ez a megtérés.

A megtérés lehet egy hosszú folyamat, de megtörténhet egy pillanat alatt is. Hála az Úrnak, bárhogy is történik!

Az Úr Jézus Krisztus magára vette a mi bűneinket, felvitte a keresztfára, és meghalt értünk, miattunk és helyettünk, hogy nekünk örök életünk legyen. Isten annyira szeretett minket, hogy egyetlen Fiát áldozta ezért.

Fiataljaink is ezt a szeretetet érezték meg, amikor rájöttek, hogy az életük üres Jézus nélkül, és hittel tették le életüket az ő kezébe.

Ha elmondjuk hitünket, megvalljuk, hogy ezek után az Úrhoz szeretnénk tartozni, kinyilvánítjuk nyilvánosan is, hogy az Úr Jézus a mi Megváltónk, és hisszük, hogy bűneinket eltörölte az ő vérével, bemerítkezhetünk. (Gyülekezetünkben így tesszük már évtizedek óta, követve az Úr Jézus példáját.) A négy fiatal is ezt a példát követte. Hitük vallomására bemerítkeztek.

A bemerítés teljes alámerítést jelent, és azt jelképezi, hogy meghaltak a régi, bűnös voltuknak, és feltámadtak egy új életre Krisztussal. Meghalt az óember, feltámadt az új ember!

Isten „áment” mondott rájuk. A mennyben örömünnep volt… és gyülekezetünkben is. Az imaházból gyalog mentünk le a Dunához, ahol Váradi Antal lelkipásztor és dr. Steiner József testvérek merítették be őket a Duna vizébe, fehér ruhában, ami jelképezi a tisztaságot, a Bárány vérén megváltott, megtisztított életet.

Áldott alkalom volt, és jó volt dicsérni a mi Urunkat a megmentésért, megváltásért, irgalmáért, szeretetéért, kegyelméért.

Az Ő áldása maradjon rajtuk, rajtunk, hogy legyünk fénylő pontok ebben a sötét világban!

R. Surján Magdolna

(Fotó: Steiner Csilla)