„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.” (ApCsel 16,31)

A Biblia sok hasonlatban próbálja érzékeltetni, hogy milyen az Isten országa, többször beszél arról, kik és milyenek azok, akik megláthatják azt. Lukács evangéliuma 17,21-ben azonban egy különös megfogalmazásban azt mondja az ige: Isten országa közöttetek van. Nem azt mondja, hogy majd ilyen vagy olyan lesz. Már van. Itt és most. Közöttünk.

Miért van mégis az, hogy oly sokszor nem érezzük, hogy Isten országában lennénk? Nap mint nap kerülünk olyan élethelyzetbe, amikor távolinak érezzük Istent, az ő világát, jelenlétét. Mégis a Biblia azt mondja: Isten országa közöttetek van. Hogy értsük ezt, valóban lehetséges lenne?

Sokan úgy gondolják, hogy a családban „kiengedhetik” magukat, szabadabban értelmezik a szabályokat, sokkal több mindent megengednek maguknak, legyen szó akár gyermekről, akár felnőttről. Hiszen ez az a közeg, ahol leginkább önmagunkat adjuk, máz nélkül. Egyszer egy családsegítő azt mondta, szerinte azért van annyi válás, mert a társunk, családunk pontosan ismer, és az újnak még „eladhatjuk” magunkat, még jöhet egy kis álarc, egy kis jó színben való feltűnés. De a valóság akkor is valóság marad, ha elmenekülünk előle. Nem lenne jobb „dolgozni” magunkon, a kapcsolatainkon, engedni, hogy Isten átformáljon?

Milyen a mi családunk? Tükrözi-e Isten országát? Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindig kedvesek és tökéletesek vagyunk… De aki benne van a családi közegben, az elfogadottnak érzi magát, úgy, ahogy van? Szeretve érzi magát? Megkapja-e az alapvető tiszteletet? Sajnos, sokszor egy idegennel szemben sokkal tisztelettudóbban viselkedünk, mint a családtagjainkkal. Miért van ez így?

Egy gyermek istenképe általában az apa-/anyaképéhez hasonlít a leginkább. Kérdezzük meg gyermekeinket, milyennek látják Istent! A válasz sok mindent elárul majd rólunk. Később ez jó esetben változik, de addig nagyban befolyásolja az Istenről alkotott képet.

Tegyünk meg mindent azért, hogy a családunk az a hely legyen, ahol kiábrázolódik Isten országa a szeretetben, az elfogadásban, a törődésben, a kegyelemben! Legyen az életünk példa, adjuk át a következő generációnak mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy vágyjanak az Isten országára! Lehet, hogy nem sikerül mindig, de törekedjünk rá nap mint nap!