Vajon mire alapozta világszerte ismertté vált mondatát az első kontinensbeli baptista testvérünk, Johann Gerhard Oncken?

Meg volt győződve kijelentő mondatának igazáról, vagy tudtára akarta adni minden hívő testvérnek, hogy amikor ő elfogadta az Ige igazságát, felismerte azt is, hogy nem tarthatja meg önmagának, hanem tovább kell adnia az örömhírt, az evangéliumot, amely az ő szívét is fellelkesítette és átjárta?

Úgy hiszem, Oncken nem gondolta, hogy már minden baptista misszionárius lenne, hanem azt akarta kifejezni, hogy minden baptistának misszionáriusnak kell lennie. Nem csupán egy bátor, hovatovább elhamarkodott kijelentés ez a részéről, hanem inkább óhajtás rejlik ebben a híres mondatban, kifejezve, hogy legyen minden baptista testvér az örömhír továbbítója, a misszió munkása, vagyis legyenek a baptisták bizonyságtevő emberek!

A ma élő baptistáknak is lehet ez a legfőbb jellemzőjük. Arra gondoltam, hogy Oncken világhírű mondata mögé most zárójelbe odateszek egy kérdőjelet. Valahogy így: „Minden baptista misszionárius” (?) Azért teszem ezt a kis módosítást, hogy hadd ébresszen gondolatokat bennünk saját hívő életünkre nézve. Úgy gondolom, semmiképpen sem tiszteletlenség ez az „európai baptizmus atyjával” szemben, inkább egy szándék, hogy miközben feltesszük magunknak ezt a kérdést, ráébredjünk küldetésünk fontosságára. Tisztázódjék önmagunk előtt is az a nagyon fontos tény, hogy vajon bizonyságtevő, misszióért élő baptisták vagyunk-e!

Legyen erre jó alkalom a Baptista Világszövetség vasárnapja!