„Áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak!” (Ám 5,24)

Ökumenikus imahét 1. nap

737

Ám 5,22–25 A lélektelen istentisztelet hiábavaló
Lk 11,37–44 Jézus beszéde a farizeusok és a törvénytudók ellen

Magyarázat:

A keresztények olykor meglehetősen elkötelezettek imádságaikban és az istentiszteleten, de kevésbé aggodalmasak, ha a szegényekről és a kirekesztettekről van szó. Időnként imádkozunk a templomban, mégis elnyomjuk embertársainkat vagy kizsákmányoljuk környezetünket. Az indonéz keresztények elismerik, hogy országukban vannak olyan emberek, akik szenvedélyesen igyekeznek gyakorolni hitüket, de vannak olyanok is, akik elnyomják a más hitűeket, akár erőszak árán is. Lukács evangéliumában Jézus arra emlékeztet minket, hogy Isten valódi tisztelete leginkább az igazságos cselekvésben mutatkozik meg. Különösképpen elítéli azokat, akik elhanyagolják ezt a feladatukat. Ámósz próféciájában Isten elutasítja az istentiszteleti áldozatot azoktól, akik nem törődnek az igazsággal, egészen addig, amíg nem hagyják, hogy „áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak” (Ám 5,24). A próféta ragaszkodik ahhoz, hogy feltétlen kapcsolat álljon fenn az istentisztelet és az igazságos tettek között. Mialatt a keresztények együtt dolgoznak azon, hogy meghallgassák a szegények és az elnyomottak könyörgését, azalatt egy közösségben vannak egymással és a Szentháromság Istennel.

Imádság:

Istenünk, aki védelmezed az özvegyeket, az árvákat és a kitaszítottakat!
Megmutattad nekünk az igazság útját! Segíts nekünk, hogy követni tudjuk az
igazság útját! Add, hogy keresztényként ne csak a szívünkkel és gondolatainkkal, hanem cselekedeteinkkel is imádhassunk téged! A Szentlélek segítsen és
vezessen minket az igazságért végzett munkában, bárhol is legyünk, hogy sok
embert megerősítsünk. Jézus nevében. Ámen.