Megbocsátásról beszélnek és vallanak sokan. De amit látunk, az rengeteg zűrzavaros gondolat és viselkedés. Mert lehet azt egyáltalán megbocsátásnak nevezni, ami nem változtatja meg az embert? A Biblia állítja, hogy Isten megbocsátása megigazítja, megváltoztatja az embert. Mint a tékozló fiút Jézus példatörténetében.
Bár megbocsátásnak mondják a jóvátételről való nagylelkű lemondást és önmagunk túltevését az okozott káron, szenvedésen, de ez inkább az úgynevezett „megbocsátó” bizonyítványa arról, hogy ő rendes ember, és megtette a maga dolgát. (Ennél csak az szomorúbb és álságosabb, ha a megbocsátásra szorulótól a „megbocsátok” kimondott szavával ellopják a megbocsátás elnyerésének, a változásnak katartikus útját.) Megbocsátás tehát az, ami megváltoztatja az embert. A többi csak utánzata.
Egyébként az emberi megbocsátás csupán elengedés, a felmentést csak Isten adhatja. Jó tudni, hogy az én megbocsátásomnak tehát korlátai vannak: 1. nem állok bosszút, 2. nem tartok haragot, 3. megbékülök vele. Hiszen az Újszövetség a sérelmek kapcsán az emberek közötti megbocsátásra úgy gondol, mint egy olyan adósság elengedésére, amivel a sérelmet szenvedettnek tartoznak (ἀφίημι – [el]hagy, [el]bocsát, [el]enged, megbocsát).
A zűrzavar egyik oka az, hogy mégis sok keresztény megbocsátás címén a felmentést is akarja adni jogtalanul. Az én dolgom, hogy a másik ember megváltozását kívánjam, és ennél nem lehet fontosabb az én megbocsátásom vele való közlése. Hiszen utóbbi esetben az egész történet csak rólam szól, hogy mások megtudják, így igazolva lássam magamat is, hogy lám-lám, én megbocsátottam. A teljes megbocsátás tehát Istennél van. (Jó megszerezni, mert egészen másképp érzi magát az ember attól kezdve.) Épp ez jelentette az egyik fő gondot Jézus kortársai számára is. A történetben Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.” Néhány írástudó erre azt gondolta magában: „Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?”
De, – és a válasz most is csak ez lehet – csak az Isten! Mert más nem adhat felmentést.
Magyarul: Ha bárki megbocsátása felmentést ad annak, aki még nem bánta meg a tettét, az a megbocsátó Isten helyére lép. Isten viszont mielőtt felment, már megváltoztat.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!