Karácsony előtt általában az advent, a karácsony üzenetéről írunk valóban nagyon szépeket és megszívlelendőket. Engedtessék meg nekem, hogy most egy kicsit másként írjam le azt, ami a szívemen van.

Advent második vasárnapján amikor a templomunkhoz érkeztem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy vandálok jártak a környékünkön.

Nemrég újítottuk fel kívül-belül saját költségünkön, hogy ilyen módon is megmutassuk, milyen fontos számunkra Isten háza.

A nevezett napon azt észleltem, hogy az új csatornáinkat valaki agresszív módon szétrugdalta (még a cipőnyom is látszott) olyannyira, hogy még a legfelső része is leszakadt.

Megdöbbentett! Mindenki felé a szeretetet hirdetjük, a magunk lehetőségeihez képest igyekszünk tevőlegesen is segíteni.

Amikor ott álltam, arra gondoltam, advent idején vajon kiben milyen indulatok tombolnak?

Így várja valaki a karácsonyt?

Nem az anyagi kár szomorított el igazán, hanem ez.

Szeretném megszólítani! Jöjjön be közénk! Igazán szeretettel várjuk! Szeretnénk azt a szeretetet sugározni felé, amit a megszülető Jézus hozott e földre, hogy indulatok helyett ez uralja szívét-lelkét!

Talán vannak körülöttünk, akik nem igazán érzik még át a karácsony igazi lényegét.

Nem csak az ajándékok, a zsúfolt üzletek zsongása, a sütés-főzés jelenti az igazit.

Ez is hozzátartozik, mi tesszük hozzá, ez is kell.

De meghitten leülni a fenyő alá, és nyitott szívvel közeledni a megszületetthez, ez a karácsony igazi lényege.

Kívánok mindenki számára ilyen karácsonyi ünnepet a pilisi baptista gyülekezet nevében is!