Történelmi Bizottságok tanácskozása Nagyváradon

2621
Kiss Zoltán, Emanuel Jurcoi, Kelemen Sándor Tomi, Kiss Lehel, Dóczé Bálint, dr. Mészáros Kálmán, Nyúl Zoltán, Benkő Ferenc, dr. Borzási István, Nagy Tibor

Már hatodik esztendeje, hogy a Magyarországi Baptista Egyház és a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének Történelmi Bizottságai évenkénti közös tanácskozást tartanak.

Az idők során a találkozókon részt vevők köre kibővült úgyannyira, hogy alkalmanként a Kárpát-medence összes magyar baptista közössége képviselteti magát. A legutóbbi együttlétre május 9-én Nagyváradon került sor.

„A mi Istentől kapott feladatunk hitelődeink munkásságának minél alaposabb megismerése és megismertetése oly módon, hogy az kegyességi életünket elmélyítse, és elősegítse társadalmunk és a megtéretlen emberek felé irányuló missziónkat”

– hangsúlyozta a kezdő áhítat alkalmával a Zsid 13,7 alapján Kiss Lehel, az erdélyi Történelmi Bizottság elnöke. A jó lelki légkörben zajló gyűlésen sok érdekes és értékes beszámoló hangzott el, izgalmas és fontos témák kerültek napirendre.

Elsőként Benkő Ferenc, a neszmélyi gyülekezet vezetője beszélt a 2015-ben és 2016-ban Neszmélyen és a felvidéki Szentpéteren megtartott anabaptista-baptista emléknapokról, amelyek során a szervezők „nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy a habán udvarházak tevékenységét korhű öltözékben mutassák be az anabaptista ébredési mozgalom szellemi és kulturális értékeivel együtt”. Az eseményekről készült nyomtatott, fényképes beszámoló arról is tudósít, hogy „a 2016-os habán napok csúcspontja Az igazság halhatatlan című történelmi szerepjáték bemutatása volt. A közel másfél órás előadás Hubmayer Baltazár mártír reformátor élettörténetén keresztül mutatja be az anabaptista misszió elindulását, az evangelizálást, a hitvalló bemerítés gyakorlatát, az üldöztetést, a Hubmayer házaspár mártírhalálát és az anabaptista gyülekezeti élet lelkiségét.” Ez az előadás a MABAVIT 4 alkalmával is látható volt Debrecenben.

Dóczé Bálint elmondta, hogy a szentpéteri gyülekezet az idén – amikor a „cseh–szlovák” baptista egyház 100. jubileumi éve van – fennállása 110. évfordulójának megünneplésére készül. A szlovák baptista egyház megalakulásának története szerves részét képezi a magyar baptista történelemnek, ugyanis számos magyar úttörő (közöttük ifjú Rottmayer János is) szervezett közösséget a Felvidéken. Újra szóba került az ószombati eredeti habán ház felújításának kérdése, amely ha megoldódna, óriási missziós lehetőség nyílna a baptista közösség számára. „A Történelmi Bizottságok munkája – mondta Dóczé testvér – hasonló ahhoz, amit Jákob tett, amikor kiásta atyjának az ellenség által betemetett kútjait, és azokban élő vizet talált.”

A tanácskozáson ez alkalommal a román testvériség is képviseltette magát, ugyanis Emanuel Jurcoi lelkipásztor-történész is eljött Arad megyéből, hogy betekintést nyerjen a magyar baptista történelemmel foglalkozók szolgálatába. Bemutatta eddigi könyveit (négy gyülekezet monográfiáját), és megosztotta azt a tervét, hogy az Arad vidéki misszió alaposabb megismerése érdekében kutatóközpont létrehozását kezdeményezi, amely reménység szerint segítségül szolgál majd abban is, hogy a román történészek összehangoltabb munkát végezzenek. A fordító dr. Borzási István volt, aki a tavaly kiadott erdélyi missziótörténetről beszélt, és tiszteletpéldányokat adott a résztvevőknek. Dr. Giorgiov Adrián testvér jóvoltából mindenki kapott egy-egy példányt a néhai Kiss László frissen megjelent önéletrajzi kötetéből is.

Nyúl Zoltán többek között beszámolt arról, hogy a reformáció 500. évfordulójára kiadott reprezentatív kötetben a délvidéki baptisták is jelen vannak. A múlt évben kiállítást szerveztek, történelmi jellegű előadásokat tartottak, amelyek a topolyai múzeum honlapján visszanézhetők. Elmondta, hogy a reformáció kapcsán a baptisták is megnyilvánulási lehetőségeket kaptak a médiában, idén a délvidéki zsidóságról szóló gyűjteményes kiállítás szervezésében is részt vesznek. Nagy Tibor testvér Biblia-múzeumot hozott létre a csantavéri imaház épületében. Hangsúlyozta, ami az egyedülálló kiállítás háromnyelvű szórólapján is olvasható: „A múzeum híd szeretne lenni – összekötni a ma emberét a bibliai időkkel, a Bibliák és a Biblia korához kapcsolódó tárgyak által aktualizálni szeretné az ősi szöveg mai üzenetét. A Biblia-múzeum célja, hogy felkeltse az érdeklődést Isten szava iránt, és hogy segítséget nyújtson az érdeklődők számára, hogy jobban megértsék a Bibliát, eligazodjanak a Biblia világában, és hogy a Bibliát Isten szavaként fogadják el.” Az eddig mintegy 600 tételt magában foglaló gyűjteményben a bibliai korból származó tárgyak mellett kb. 90 különböző nyelven megjelent Szentírás, illetve szentírási részlet látható.

Kiss Zoltán a jubileumi Kornya-év bihardiószegi eseményeit elevenítette fel, valamint bemutatott néhány eredeti kéziratritkaságot, köztük olyat is, amelyiken Kornya Mihály és fia saját kezű aláírása szerepel. Kelemen Sándor Tomi a további Kornya-kutatások tervéről tájékoztatott, és javasolta a tavaly elhangzott, általa összegyűjtött jubileumi előadások kötetbe szerkesztését. Beszámolójában Kiss Lehel többek között az egyháztörténelem méltatlanul elhallgatott örmény vonatkozású eseményeire is felhívta a figyelmet.

Dr. Mészáros Kálmán, a magyarországi Történelmi Bizottság elnöke emlékeztetett, hogy ettől az évtől a parlament január 16-át a magyar vallásszabadság napjává nyilvánította. Vetített képes előadásában betekintést nyerhettünk az 1568-as tordai országgyűlés (amely a világon először hirdette ki az ember vallás- és lelkiismereti szabadsághoz való jogáról szóló törvényt) lezajlásába, az azt megelőző, illetve követő eseményekbe. Hangsúlyozta, hogy szorgalmazni és munkálni kell Dávid Ferenc életének átfogóbb megismerését és megismertetését, ugyanis az unitárius egyház megalapítójának tartott prédikátor hányatott élete utolsó éveiben anabaptista elveket vallott, amelyek miatt – az eredeti, de mára már megsemmisült emléktábla szerint is – mártírhalált halt a dévai várbörtönben. Mészáros testvér beszámolt a magyarországi Történelmi Bizottság keretén belül végzett sokrétű munkáról, valamint javasolta, hogy a 2023-ig (az anabaptista igehirdetők Magyarország területén való megjelenésének 500. évfordulójáig) hátralevő öt évben fektessünk hangsúlyt arra, hogy anabaptista hitelődeinkről minél valósághűbb kép alakuljon ki gyülekezeteinkben és a magyar társadalomban egyaránt.

A tanácskozás során több, jövőben megvalósítandó terv is megfogalmazódott, amelyekről a testvérek időben tájékoztatást kapnak.

Kiss Lehel
Szamosújvár/Erdély


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!