Nagy csend ülte meg a nyári erdőt. A madarak szárnyuk alá hajtották a fejüket. Jóleső nyugalom terült a tájra. A pinty egyszer csak fejét felszegve megszólalt:
– Mi az, hogy élet?
Mindnyájan megütköztek a nehéz kérdésen. Először a rügyeit vigyázva bontogató vadrózsabokor szólalt meg:
– Az élet állandó kibontakozás…
A pillangó nem volt ennyire filozofikus lény. Virágról virágra libbenve, itt is, ott is nektárt nyaldosva csak ennyit mondott:
– Az élet csupa nyalánkság és boldogság!
Lent a fűben a hatalmas szalmaszálat cipelő hangya ezt nem hagyhatta szó nélkül:
– Az élet csak munka és vesződség!
A frissen gyűjtött mézzel a kaptár felé siető méhecske ezt duruzsolta:
– Az életben a munka és a szórakozás váltogatja egymást…
Ahol ilyen bölcs dolgokról folyik a szó, onnan a vakond sem hiányozhat. Egy szóra kidugta hát fejét a friss vájatból:
– Az élet a sötétség elleni állandó harc.
Össze is kaptak volna, ha az eleredő eső nem hűti le a kedélyeket. Az esőcsepp is el akarta mondani a maga bölcsességét:
– Az élet csupa könny, semmi más… – És már úszott is a patakkal a tengerbe.
Ott a hullámok hatalmas csapásokkal ostromolták a parti sziklákat.
– Az élet a szabadságért való sanyarú küzdelem – mennydörögték.
Fenségesen körözött az erdő felett a sas. – Az élet felfelé törekvés! – kiáltotta.
A vén, széltől meghajlott nyírfa is bekapcsolódott most már a vitába:
– Az élet azt jelenti, hogy beadjuk a derekunkat a hatalom előtt…
Leszállt az éj. Hangtalan szárnycsapásokkal lebegve huhogta a bagoly:
– Az élet: kihasználni az alkalmat, ha mások alszanak…
De ezt már nem hallották a többiek. Az alvó erdő csöndje borult a tájra. Csak egy mulatságból hazafelé tartó fiatalembert lehetett látni, aki a sok tánctól kimerülten leült a nyírfa alá, és mintha a pintyhez szólna, felsóhajtott:
– Az élet nem más, mint a szerencse hajszolása és a csalódások csapásainak elviselése.
De hamarosan az ébredező hajnal üzenete keltegette az alvó erdőt:
– Én az új nap hírnöke vagyok. Szeretném lezárni a vitát. Szerintem az élet nem más, mint az örökkévalóság előhírnöke.
„…nekem az élet Krisztus…” (Fil 1,21)
(Svéd mese, Üzenet, 2015/11)
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!