Protestáns nagygyűlés Budakeszin

2677

„Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned; hogy egyek legyenek mibennünk; hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17,21)

Jézus Krisztus fent idézett főpapi imádságának szellemében szervezett protestáns nagygyűlést a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) 2017. szeptember 16-án, szombaton a Budakeszi Metodista Gyülekezet templomában (2092 Budakeszi, Rákóczi u. 2.).

A nagygyűlés fórumot biztosított a magyarországi – történelmi és evangéliumi – protestáns egyházak megjelent képviselői számára, hogy jobban megismerjék egymás gondjait és örömeit, megértve és részt vállalva egymás terheinek hordozásában. „És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind…” (1Kor 12,26/a)

A protestáns nagygyűlés programja Szeverényi János Aliansz-elnök megnyitójával és imádságával vette kezdetét, majd D. Szabó Dániel, az Aliansz tiszteletbeli elnöke szólt a nagygyűlés céljáról. Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket.

Ezt követően Gáncs Péter evangélikus püspök fejtette ki gondolatait az 500 éves reformáció történelmi örökségéről, az egyre sürgetőbb keresztény egység szükségességéről, a jövőben még inkább fontossá váló felekezetközi összefogásról.

A nagygyűlés fórumbeszélgetését Szuhánszky Gábor, az Aliansz egyik alelnöke moderálta. Ennek során a résztvevők 5-8 percben összefoglalva osztották meg az általuk képviselt közösség gondolatait vagy a saját látásukat az 500 éves reformáció közösségükre gyakorolt hatásáról, a reformáció mai üzenetéről, a keresztény egységről vagy más fontosnak tartott szempontról.

A felkért hozzászólók között felolvasásra kerültek Papp János baptista egyházelnök írásban elküldött gondolatai, majd Pataky Albert pünkösdi elnök fejtette ki látását. Ezt követően a metodista szuperintendens dr. Khaled László, Bánki Lajos, a Golgota közösség lelkipásztora, Gusztin Imre, a Názáreti Egyház vezetője, Ócsai Tamás adventista elnök, Varga László testvérgyülekezeti vezető, dr. Kováts György, a Mahanaim közösség képviselője, Nemes Pál, a Dávid Sátora gyülekezet pásztora, Piszter Ervin, az Autonóm gyülekezet lelkipásztora, és Mézes László szabadkeresztény vezető emelkedett szólásra.

A nagygyűlés részvevői egy zárónyilatkozatot is elfogadtak, melynek lényeges üzenete az evangéliumi egység fontosságát, az egymás iránt érzett felelősséget, és a különböző protestáns irányzatok és felekezetek társadalmi feladatvállalásainak szükségességét és evangéliumi felelősségét hangsúlyozza.

A nagygyűlés dr. Mészáros Kálmán Aliansz-alelnöknek az elhangzott gondolatokat összefoglaló zárszavával és jövőbe mutató igei üzenetével ért véget. Imaközösségre Horváth István Aliansz-főtitkár bátorította a résztvevőket, majd egymás kezét megfogva és egy nagy kört alkotva az „Áldásoddal megyünk innen el…” közös énekkel fejeződött be a találkozó hivatalos része. Soli Deo gloria!

A nagygyűlés résztvevői az alábbi közösségi háttérből érkeztek:

Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Magyarországi Metodista Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Názáreti Egyház, Magyarországi Szabadkeresztény Gyülekezet, Dávid Sátora Gyülekezet, Keresztyén Testvér Gyülekezet, Budapesti Autonóm Gyülekezet, Szívbunker Misszió és Gyülekezet, Golgota Gyülekezet, Müncheni Magyar Református Gyülekezet, Augsburgi Magyar Református Gyülekezet, Hungarian Ministries International, Biblia Szól Egyház, Szabad Evangéliumi Gyülekezet, Sarokkő Gyülekezet, Mahanaim Gyülekezet, Magyar Reformátusok Világszövetsége, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, Örömteli Magyarország Alapítvány, Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz).

A protestáns nagygyűlés nyilatkozata

Mi, az 500 éves reformáció felismerésein tájékozódó, különböző korokban keletkezett felekezetek, gyülekezetek, közösségek magyarországi és diaszpórában élő képviselői, hasznosnak látjuk, hogy közös gyökereinket és hitünket megvallva kinyilvánítsuk:

– Hisszük a reformáció által újra felismert bibliai igazságot, hogy egyedül a kegyelemből való hit által van üdvösségünk (Ef 2,8) a Jézus Krisztusban (Jn 14,6), ahogyan azt a Szentírás hirdeti (2Tim 3,16).

– Hisszük, hogy Jézus Krisztus uralma alatt az egyház egy test (Ef 4,15–16), és ennek a „Krisztus-testnek” mai megjelenítéséért minden keresztény felekezet a maga területén felelős, hogy az Isten országa – mely nem szemmel láthatóan jött el a világba (Lk 17,20–21) – szeretet által munkálkodó hitünk révén (Gal 5,6) egyre inkább látható legyen. Meggyőződésünk, hogy ez a körülöttünk élők erkölcsi felemelkedését is magával hozza.

– Hisszük, hogy felelősek vagyunk egymás terheinek hordozásáért (Gal 6,2), különösen a szenvedő egyházrészekkel (1Kor 12,26) való közösségvállalásért. Kötelességünk a hitükért üldözött és hátrányosan megkülönböztetett keresztényekkel vállalt szolidaritás.

– Hisszük, hogy a krisztusi szeretet egymás kölcsönös elfogadását is jelenti minden keresztény felekezet, közösség, gyülekezet (a legkisebbtől a legnagyobbig) és az egyes keresztények számára. Ennek áldása és ígérete krisztusi küldetésünk és bizonyságtételünk eredményessége mások irányába is (Jn 17,20–23). Legyen ezért is „egyedül Istené a dicsőség”!

Budakeszi, 2017. szeptember 16.