Kontinensünk három egymástól távol eső országának karácsonyi szokásaiba leshetünk bele.
Lengyelországban
Legalább annyira katolikus ünnep a karácsony, mint amennyire családi jellegű. 24-én este sokan fürkészik az eget, várva, hogy meglássák az első csillagot, amely a betlehemi csillagot jelképezi. Aki először észreveszi, elkiáltja magát, aztán együtt köszöntik karácsonyt. Az ünnepi böjt szellemében 24-én éjfélig nem esznek húst. Az ünnepi asztal alá vagy a teríték közé szalmát raknak, felidézve, hogy a kis Jézus jászolban született, és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A hagyományos ételek közül igen kedvelt a céklaleves, a mákos kalács és a hal. Készítenek erre az alkalomra kompótot is 12-féle gyümölcsből, megemlékezve Jézus 12 tanítványáról. A vacsorát imával kezdik. Közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát, amelyen Szűz Mária, József vagy a kisded alakját formálták. A karácsonyfát a népművészetben mogyoróval, almával, papír- vagy tojáshéj díszekkel ékesítik. Énekesek járnak házról házra szerencsét kívánva a háziaknak, akik megvendégelik őket. Az éjféli misére együtt megy a család. Nagy a hagyománya a templomokban a betlehemi jászol ábrázolásának. A karácsonyi ünnepek január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget.
Írországban
A karácsony az ír katolikus, a kelta pogány és az anglikán protestáns hagyományok különös ötvözetéből áll. December 13-án (kiskarácsonykor) kezdődik az ünneplés. A lakásokat gondosan feldíszítik, az ablakokba örökzöldekkel ékesített gyertyákat állítanak, általában hármat, amelyek a Szent Családnak mutatják az utat az éjszakában, a hármas szám pedig a Szentháromságra utal. Az asztalra karácsony előestéjén kenyeret, tejet készítenek, az ajtót pedig nem zárják be vendégszeretetük jeléül: József, Mária a kisdeddel bármikor betérhetnek, ha elfáradtak és megéheztek a hosszú úton. Fenyőfát az írek is állítanak, annál is inkább, mert a téli napéjegyenlőség alkalmával szakrális szerepet játszó örökzöldeket a kelták terjesztették el. Katolikus tradíció szerint éjféli misére mennek. A gyerekeknek, angol mintára, Father Christmas hozza az ajándékot karácsony éjjelén a zoknijukba. Az asztalra általában angolos fogások: pulyka, sonka, áfonyaszósz és lángoló, brandyvel bolondított karácsonyi puding kerül. Karácsony másnapján az emberek az utcán énekelnek, mulatnak vagy lóversenyre mennek. Vidéken még mindig elterjedt szokás az ócska ruhákba öltözött fiúcskák mutatványa. Házról házra járnak, énekelnek és zenélnek egy kis aprópénz reményében.
Spanyolországban
Már december közepén csillognak az ablakok mögött a kivilágított, feldíszített fenyőfák sziluettjei, bár a spanyoloknál elterjedtebb a betlehemállítás. A karácsony fénypontja azonban csak január 6., a háromkirályok napja. A szenteste, karácsony napja a családról szól. A spanyolok egyébként is igen családközpontúak, szinte minden hétvégén összegyűlnek egy fél napon át tartó ebédre, karácsonykor több napon át teszik mindezt, a hívők pedig közben a templomba is elmennek misére. Az ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg. Amerikai hatásra már egyre gyakoribb az ajándékozás ilyenkor is, noha arra eredetileg január 5-én éjjel kerül sor. A gyerekek kint hagyják éjszakára a megtisztított cipőjüket az ajtó közelében, a háromkirályok beosonnak és a jó gyerekeknek ajándékokat, a rosszaknak pedig szenet csempésznek bele. Másnap a feldíszített utcákon tolongva követik a három király díszes hintóját, akik aztán elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére egész este együtt járják az utcákat.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
