Pünkösdi bemerítés Szegeden

0
572

„Hitednek vallomására bemerítelek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevében, ámen” – hangzott el háromszor is Balogh Barnabás lelkipásztor szavai nyomán ezen örömhír a Szegedi Baptista Gyülekezet vasárnapi istentiszteletén. Pünkösd vasárnapján az ünnepi alkalom több ízben is a Szentlélek kiáradásának felemelő élményével gazdagíthatta a gyülekezetet. Nemcsak a keresztény egyház születésnapjára emlékeztünk ugyanis, hanem három fiatal újjászületésének, az Úrral kötött szövetségük megpecsételésének lehettünk szem- és fültanúi.

A kiválasztott igeszakasz az első pünkösd alkalmával Jeruzsálemben végbemenő történéseket, csodákat elevenítette fel az ApCsel 2,17–21 részében: egy új szövetség köttetett az emberiség és Isten között a Szentlélek kitöltetése által. És ez a szövetség ma is tart – emlékeztetett lelkipásztorunk –, hiszen az Úr lélekként jelen van ma is, kiárad, és ha befogadjuk szívünkbe, a mi testünk lehet az ő temploma. Amikor szembesülünk bűneinkkel, kudarcainkkal, tehetetlenségünkkel, határainkkal, amikor rájövünk arra, hogy se szeri, se száma a dolgoknak az életünkben, amelyeket nem tudunk jóvátenni, akkor is van kegyelem – mondta. Isten akkor is szeret bennünket, neki akkor is van terve a szabadulásra, nekünk csupán el kell ezt fogadnunk. „Változtassátok meg gondolkodásotokat…” – így biztat az evangélium. Különleges módon, váratlanul, szokatlanul, de nem érthetetlenül és nem is felismerhetetlenül szólít meg bennünket Isten. Szelíden kínálja a bűnbocsánatot, engedi, hogy szabadon döntsünk mellette. Ezt a szabadító üzenetet és lehetőséget ismerte fel s jutott elfogadásra, döntésre a szegedi ifjúság három huszonéves tagja. A délelőtt folyamán Fekete Helga, Csányi Patrik és Kallai Ádám tettek bizonyságot Istentől kapott érintésükről és a vele való elköteleződésük alakulásának mozzanatairól.

Helga keresztény háttere révén egész korán megismerte a Jóistent, ám a misére járás, a megszokott liturgiai keretek hamar elkedvetlenítették, és az érdeklődése egyre csökkent. A misék látogatása kötelességtudatba csapott át, így inkább felhagyott vele. És bár hite megmaradt, de nem ápolt élő kapcsolatot Istennel, pezsgő, zsúfolt élete elegendő volt számára. 2015 szilveszterén azonban egy baptista ifjúsági rendezvényen megtapasztalta újra az Úr személyes jelenlétét, s a hit megélésének egy számára újszerű, szabad módját. A közösségben barátokra, elfogadásra talált. Ám az elköteleződés Isten mellett még ekkor sem volt egyszerű számára. Sokszor érzett lelkében háborgást, elégedetlenséget, amiért Isten nem akkor s nem úgy szólt, amikor és ahogyan ő azt szerette volna – vallotta. De felismerte, hogy át kell adnia az irányítást, és csendességre van szüksége ahhoz, hogy meghallja és megértse az Úr üzenetét.

Patrik bár keresztény családban nőtt fel, de nevelésében ez nem kapott szerepet, így istenhit nem alakult ki benne. Félénk és visszahúzódó természete és a tinédzserkor rá nézve áldatlan megnyilvánulásai elől inkább egy fiktív világba menekült – videójátékokkal próbálta elfedni saját maga számára is a nehézségeket –, majd az alkohol és a testiség mögé bújva igyekezett boldogságérzést teremteni magában. A változás felé vezető útra mostani felesége vezette, akit az egyetemen ismert meg, s aki nem szégyellve az evangélium üzenetét rögtön az ifjúsági közösségbe invitálta. Patrik szívéhez az Úr egy dicsőítés alkalmával szólt, s olyan felismerésekre sarkallta, melyek gyökeresen megváltoztatták gondolkodását.

Keresztény családban nőtt fel Ádám, de a hit nem kapott kiemelt hangsúlyt gyermekkorában. Bár érdeklődött a kereszténység iránt, rendszeres látogatója volt a gyermek-istentiszteleteknek, de a középiskola elején a világi kedvtelések, az élvezetek vették át életében a főszerepet. A férfiasság eszményképét a csajok, a haverok, a bulik jelentették számára. Egy éjszaka azonban arra ébredt fel, hogy valami nincsen rendjén, rettenetes félelemérzés lett úrrá rajta, pánikbetegség alakult ki nála. Ádám hamar megértette, hogy ez nem egy olyan betegség, melyet az orvostudomány gyógyszerei enyhítenek, ezért ismét Istenhez fordult, akinek ki tudta önteni szíve fájdalmait, s akinél megnyugvást talált.

A bizonyságtételek, a bűnvallások remekül szemléltették, miként munkálkodik Isten Szentlelke közöttünk ma is. Gyógyít, tanít, formál és átváltoztat. Csodálatos mindezt megtapasztalni, felismerni saját és a környezetünk életében. Pünkösd vasárnapja tehát többszörös, igazi ünnep volt Szegeden, ahol a közösség új, elkötelezett, szolgáló tagokkal gyarapodott, s méltó módon zenghette az énekkar, az ifjúság, valamint a jelenlevők:

„Áldott legyen az Úr neve!”

Megosztás

NINCS HOZZÁSZÓLÁS