Pünkösd a korszakváltás

0
639
Fotó: Helaine Chardon

Izraelben a betakarítás végén, húsvét után 50 nappal következett a hetek ünnepe. Ekkor elzarándokoltak az emberek Jeruzsálembe, áldozatot mutattak be, és dicsérték az Istent! Ezen az ünnepen mindig elhangzott Habakuk próféciája:

„Témán felől jön az Isten, Párán hegyéről a Szent. Fensége beborítja az eget, dicsőségével megtelik a föld. Ragyogása maga a világosság, fénysugarak villognak mellette: abban rejtőzik az ereje. Előtte dögvész jár, lába nyomán láz támad. Megáll, és megrendíti a földet, szétnéz, és megriasztja a népeket. Az ősi hegyek szétporlanak, lesüllyednek az ősrégi halmok; ősrégi ösvényeken jár.” (Hab 3,3–6)

Kr. u. 30 körül Jeruzsálemben valószínűleg Habakuk próféta szavait harsogták a felolvasók, amikor egy váratlan, furcsa esemény történt! A Szentlélek kiáradt, pünkösd valósága új tartalommal töltötte meg az ünnepet. Isten a hetek ünnepén egy új korszak kezdetét indítja el, amit különböző módon nevezhetünk: pogányok vagy a kegyelem korszaka, a Szentlélek korszaka, illetve a gyülekezet korszaka. Nézzük meg, mit jelentek ezek a korszakok!

Pogányok korszaka

A korszakváltás abban nyilvánult meg, hogy először Izrael házához küldetett az evangélium. Ezt látjuk Jézus szavaiban, amikor a tanítványokat kiküldi:

„Pogányokhoz vezető útra ne térjetek le, samaritánusok városába ne menjetek be, inkább menjetek Izrael házának elveszett juhaihoz!” (Mt 10,5–9)

Pünkösdkor azonban kinyílt a kapu, és minden ember felé áradt a kegyelem. Ennek az előképe megjelenik Jézus szolgálatában, amikor a kánaánita asszony lányát meggyógyítja (Mt 15,22–28). Péter különös álma egyértelműen jelezte, hogy Kornéliusz házában elkezdődött valami teljesen új korszak! A pogányoké is az evangélium! Az első gyülekezet küldetése így hangzott:

„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8)

Azonban Jeruzsálemben olyan jól mentek a dolgok, hogy rövid idő alatt egy megagyülekezet alakult. A több ezer fős gyülekezet működése az apostolok és a tagok minden energiáját felemésztette. Elfelejtették, hogy az evangélium a pogányoké is! Nem mentek Júdeába, Samáriába és más népek közé. Úgy tűnik, Isten ezt nem nézte jó szemmel, mert az ApCsel 8,1-ben minden megváltozik. Jön az üldözés, és már indulnak is Júdeába, Samáriába és ki hol tud menedéket találni. Elkezdődik a világmisszió. Isten megengedte az üldöztetést, csak azért, hogy a kényelmi zónából kimozdítsa a gyülekezetet. Ma is megteheti ezt? Szeretnénk?

Szentlélek korszaka

„Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. Még a szolgákra és szolgálókra is kitöltöm lelkemet abban az időben.” (Jóel 3,1–3)

Pünkösd előtt volt egy ige, prófécia, ami pünkösdkor élővé, valósággá vált. Ma is tapasztaljuk ezt a folyamatot. A Szentlélek először elhelyezi a szívünkbe az igét, és amikor eljön az ideje, elkezd látható módon beteljesedni. Amikor halljuk az igét, a szívünkbe hull, mint egy mag. Ha a szívünk jó föld, nem sok idő múlva harminc-, hatvan- vagy százannyit terem! Amikor a Szentlélek megeleveníti az igét, ott mindig történik valami! Higgyünk ebben!

A gyülekezetek korszaka

Jézus halála sokkolta a tanítványokat. Isten jelenléte nélkül, félelmükben bezárkóznak (Jn 20,19–20). Pünkösdkor azonban minden megváltozik! Bátrak lesznek, megalkuvás nélkül prédikálnak, így születik meg a gyülekezet. Pünkösd a gyülekezet születésének ünnepe! A korszakváltást a Szentlélek jelenléte hozta el. Isten Szentlélek általi jelenléte nélkül félünk és bezárkózunk. Talán sok hívő és sok gyülekezet ezért nem növekszik. Bemennek az imaházakba, becsukják az ajtót, és ezt mondják: „Örüljünk, hogy élünk!” Ma is szükség van arra, hogy a „pünkösdi tűz” ránk szálljon, hogy kirobbantson bennünket a bűneinkből, félelmeinkből!

A te életedben megtapasztaltad már ezeknek a korszakváltásoknak az áldásait? Amikor betölt a Szentlélek, akkor többet ad, mint ami szükséges! Ilyenkor nem szabad leragadni ott, hogy „Áldj meg engem, Uram!” – ha megáld, akkor adni kell az áldásból másnak is! Ez a küldetésünk!

Megosztás

NINCS HOZZÁSZÓLÁS