Novemberi országos lelkipásztori konferencia

2989

2016-ban is volt lehetőségük egyházunk lelkipásztorainak Balatonszemesen találkozni az éves őszi lelkészkonferencián. Számomra előrevetítette és megalapozta a lelkipásztor-találkozó hangulatát az előtte levő országos hálaadó istentiszteleten átélt csoda, hogy közel ezer ember állt fel a megtérésre való felhívásra válaszul.

November 7-én, hétfőn közös ebéddel kezdődött a konferenciánk, majd összegyülekezve hálaadó imaközösségben köszöntük meg többek között a vasárnap átélt csodát és azt, hogy húszéves a Baptista Szeretetszolgálat. Konferenciánk első fontos témáját Durkó István, egyházunk missziói igazgatója tárta elénk, amelyben a lelkipásztorok továbbképzésének szükségszerűségét járta körül. Az előadás után kiscsoportos megbeszélésen egységes véleményre jutott lelkipásztori közösségünk, ami a közös értékelésen kiderült: szükség van a lelkipásztori továbbképzésre, és alig várjuk, hogy megvalósuljon. A hétfő este zárásaként a vacsora után közös istentiszteleten bizonyságokat hallhattunk azoktól a testvéreinktől, akik megjárták a Szent Jakab-utat, az El Caminót (Révész Lajos és Tóth Krisztián), majd Boros Dávid, a József Utcai Baptista Gyülekezet lelkipásztora buzdított minket a Istentől való látás átvételére.

November 8-án, kedden délelőtt mint egy prófétai üzentet hasított belénk: „Vagy pünkösd, vagy halál.” A mi Urunk Jézus Krisztus Kovács Géza bácsit használta fel, hogy szembesítsen bennünket: „karizmatikus reformációra” van szüksége egyházunknak. „Lelki ajándékok pedig vannak” című előadása rámutatott, hogy vagy felébredünk szellemileg, és kívülről jövő megtérések lesznek az egyházunkban, vagy szépen elsorvadunk. „Igazi megtéréseket csak a Szentlélek adhat.” Hiába a társadalmi szerepvállalásunk, ha nem a Szentlélek által vezetettek vagyunk, hiábavalóság minden ténykedésünk. Isteni erő és a Szent Szellem megnyilvánulásai a kegyelmi ajándékok. Nemcsak vannak karizmák, hanem megjelennek a Szentlélek által vezetett emberek és gyülekezetek életében. „Az első keresztényeknél általános igény volt, hogy a Szent Szellem betöltse őket és ajándékokat kapjanak.” A karizmák helyes motivációja az Isten szeretete, ha karizmákról beszélünk, nem mehetünk el a szeretet himnusza mellett. Isten kinek-kinek ahogyan akarja, úgy osztja a lelki ajándékokat, ugyanakkor törekedjünk a prófétálásra. Kovács Géza bácsi üzenete után Paróczi Zsolt szigetszentmiklósi baptista lelkipásztor beszélt egyházunk Szentlélekről való állásfoglalásáról, és hogy szükségünk van az isteni harmadik személyre. Az előadások után kiscsoportokban beszéltük meg a hallottakat, majd megosztották a csoportok, mire jutottak a beszélgetésükben. Délután lehetőség volt sportolásra, fórumbeszélgetésre. A keddi napot is istentisztelettel zártuk.

Révész Lajos székesfehérvári lelkipásztor testvér buzdított minket az Efezusi levél második fejezetéből. A szolgálatában beszélt Charles Loring Brace huszonhat éves lelkipásztorról, akit Isten felhasznált, hogy az 1850-es évektől a New York-i árvákat megmentse. Hatalmas nyomorban élő gyerekek, akik patkányhúson és tolvajlásból éltek, akiken ha mindenki át is lépett, a mi Urunk nem, Istennek volt egy terve, hogyan mentse meg ezeket az árvákat. Istentől egy szellemi látást kapott Charles, hogy rakja fel az árvákat a Nyugatra menő vonatra, és aki szeretne örökbe fogadni gyermekeket, csak menjen ki az állomásra. Mire a végállomásra ért a vonat, már az összes árvát örökbe fogadták. 1850-től 1929-ig járt az árvák vonata, és ez alatt a hetvenkilenc év alatt százezer árva talált új otthonra. Révész testvér arra mutatott rá személyes példájából és az árvák vonatának történetéből, hogy Isten akar mutatni olyan embereket az életünkben, akikkel törődnünk kell.

November 9-én, szerda délelőtt Pafkó Tamás debreceni lelkipásztor vezette az imaáhítatot. Felemelő volt a közös éneklés és imádkozás. Mészáros Kornél testvér, egyházunk főtitkára jelezte felénk, hogy míg a lelkipásztori közösség szellemileg épült, sok minden zajlott a világban: sikertelen alkotmánymódosítás és amerikai elnökválasztás. Kicsit megtapasztalhattuk ez alatt a három nap alatt, milyen nehéz lehetett a tanítványoknak a megdicsőülés hegyéről lemenni a völgybe. Úgy hiszem, hogy azok a testvérek, akik odaszánták az idejüket, és eljöttek erre a konferenciára, sokkal többet kaptak lelkileg, mint azt gondolhatták előre. Hálás vagyok, hogy részt vehettem ezen a különleges alkalmon. És nagyon köszönöm a lelkipásztori kar nevében a Balatonszemesi Baptista Gyülekezet áldozatos szolgálatát, hogy mind testileg, mind lelkileg épülhettünk.


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!