2016. május 20–22. között gyönyörű tavaszi napsütéses időben „Példabeszéd” szólt a boldog otthon titkáról. A cinkotai–csömöri gyülekezetek női köre lelki-testi felüdülést nyert „fönn a hegyen” az egyre szépülő környezetben.
Hálaadással köszönjük meg Urunknak a gazdag áldást, a szervezőknek és szolgálóknak pedig a vállalt és szép tisztességgel végzett munkát, az emlékezetes alkalmakat, a közösségépítést! Örültünk a természet templomában madárdaltól hangos reggeli frissítő tornáknak, a lelkes ének-zenével folyamatosan dicsőítő csapatnak, a finom kávénak és eredeti kínai teának, de az élelmezésről, tisztaságról gondoskodóknak is. Tudjuk, Isten szeretete velünk!
Péntek este a gyülekezés, elhelyezkedés után az Úr Jézus lábainál pihentünk meg. A „derék és bölcs asszonyok” imádságai fontosak Isten számára. Erre buzdított Boros Csabáné a 111. zsoltár alapján. A keresztnél oldódik a sátán csapdája. Az Úr félelme legyen minden döntésünkben! Lássuk minden emberben Isten jóságát, szeretetét, és emlékezzünk odaszánásunkra, mikor a keresztnél bocsánatot kaptunk. Bölcsességre van szükségünk, és hogy bízni tanuljunk újra. Késő estig még bizonyságtételekből épülhettünk.
Szombat volt igazán az Ige köré telepedés napja az újonnan érkezőkkel. Délelőtti alkalmunkon Hidvégi Lajosné igei gondolatai vezettek áhítatra a hegyi menedékház Jeruzsálem épületében. Jó itt a hegyen, mondtuk a tanítványokkal, és lélekben „felmentünk” sok, a Bibliában említett helyszínre (akkor a hegyek az örökkévalóságot, erőt, maradandóságot képviselték, később a Messiás birodalmának tekintették). Az idézett történetek tanítottak, otthon hagyott élethelyzeteinkkel szembesítettek. A Móriján hittel, szakadék szélén a Pásztorral, a Sionon, de békétlenül, a Siralom völgyében terhekkel, az Olajfák hegyén harcban önmagammal, a megdicsőülés hegyén a fényesség elbágyasztásában? A Golgotán, szabadságunk, új életünk hegyén, Jézus életterében?! Jöttünk, Uram, ígéreteidbe kapaszkodunk! Taníts, mert le kell menni a hegyről, és segíts, hogy munkánkat újszerűen, szolgálatunkat bölcsen végezzük! 1Mózes 22,14: „Az Úr hegyén a gondviselés” – Jézussal.
A délelőtti és esti tanítás mottója: A bölcs asszony építi a házát! Eszes Tünde, a körzet lelkipásztorának felesége mai környezetbe helyezve tanított a Péld 14,1 és a Mt 7,24 igék alapján, és szemléltetve segített elgondolkodni, milyen áldás és egyben milyen felelősséggel teli kihívás ma nőnek lenni, az Úr akarata szerint bölcsen és okosan élni, szolgálni ott, ahova állított. Mi a titok? Lássunk reálisan, és az Úr ajánlásához mérjük őszintén magunkat. Ha Isten neve, ereje, vezetése hiányzik, egyaránt gyengülés tapasztalható egyéni, családi, gyülekezeti és társadalmi életünk legfontosabb területein. Egy „teszt” akkor sikeres, ha tudjuk a választ. A jó fa jó gyümölcsöt terem.
Építkezzünk a Kősziklára elhívástudattal, helyes életrenddel, szeretetben, tiszteletadással, Istenbe vetett hittel, harmóniára törekedve! Kérdezzünk magunktól: tudok együtt imádkozni férjemmel, gyermekemmel? Tudok kitartóan tusakodni férjemért, gyermekemért? Ez lelkiállapotunk igazi mércéje. Ne nyugodjunk bele, ha nem. Keressük a helyreállás erőterét!
A keresztény asszonynak is 100%-ot kell teljesítenie otthon, munkahelyen, társadalmi funkcióban, gyülekezetben. A Biblia fényében a női szerepek felértékelődnek. Márta háziasszony, Mária a jobb részt választó, Abigail bölcs, Rebeka szép és szolgálatra kész, Eszter szentségben, tisztaságban népéért mindent vállalni tudó, Akvila és Priscilla keményen dolgozók, mégis imaházzá szentelődik a házuk, időben és térben tudnak Isten előtt kedves áldozatot hozni. Nem ellentétes ez a mai kor kihívásaival, állandóságot, követendő példát ad. Magas a mérce. Az Úrtól van az okos asszony. Nem rabja a körülményeknek, a kihívásnak él! Ha csapdába kerülne élete, Jézus ki tudja szabadítani. Áldással, erővel, és méltósággal övezi fel! Az Úr dicsérete van ajkán, környezetében Isten szerinti változást munkál, szép tisztesség várományosa!
Vasárnap a már „teljes gyülekezetté” bővült (a csak vasárnapra jönni tudó nők a férfi testvérekkel együtt) közösséget Bollog Jánosné vezette a hálaadásban, könyörgésben. Fontos, hogy a megértett igék maradjanak meg! Jósafát király példáját elénk tárva buzdított imára. A király őszintén kereste Istent, feltárta szorult helyzetét, bízni akart az ellenséges területen is. A 103. zsoltár szerint Isten Jézusban győzelemre segít, üdvösséget kínál, és a Pártfogót is elküldi, aki felruház erővel, hogy ne maradjunk a mélységben.
Az igehirdetés szolgálatát meghívott kedves vendégként Füredi Kamilla misszionárius végezte, aki gyengesége ellenére vállalta azt. Még épp itthon, de Sierra Leonéba visszavágyva, a félbehagyott munka folytatására. Imatámogatást kér, hogy átadhassa azt az Úr által kirendelt utódnak. Beszélt a nagyszerű, de nem könnyű afrikai életről. Látva a magyarországi változásokat, komolyan szívünkre beszélt. Mint bölcs építőknek a legfontosabb feladatunk: a Szentlélek által gyümölcsöt teremni. A Lk 10,20 igéből tanuljuk meg Jézustól, hogy egy volt az Atyával mindenben! Ki akarja ma is jelenteni személyesen magát, ismeri titkainkat, és nagyon szeret!
Gyermeki hittel, engedelmességgel menjünk küldetésbe. Gondoljunk arra, hogy az Úr türelmes. – Tud fáradozásomról, állapotomról, Szentlelke segítségemre van – vallotta testvérnőnk hittel. Jöhetünk mindnyájan, kérjük erejét, vezetését. Elveszettek lennénk Jézus nélkül. Ne engedjünk a sátán elbizonytalanító munkájának. 15 évesen árván maradt testvérnőnk életútját röviden összefoglalta azzal, hogy Cinkotán (utolsó magyarországi tartózkodásakor a közösség tagjaként) és Mónus Dániel testvérék igazán ismerik életútját, nehézségeit. Örült az újbóli találkozásnak, és vallotta: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”… Sok kérdésre válaszolva búcsúzóul hívott mindenkit Sierra Leonéba, ahol a plántált gyülekezet imatermének építését is segíteni tudnánk. Igaz, az Ebola-járvány óta nincs kézfogással üdvözlés, de a testvéri egységet megszenteli az Atya. Eszes Zoltán lelkipásztor áldást kért testvérnőnkre.
A „Légy mindhalálig hű” kezdetű énekkel és hálaimával zártuk az alkalmat. A köszönet csokrait Mihályné Hidvégi Márta adta át mindenki nevében a szolgálóknak. Az „Áldott legyen a frigy…” éneklése alatt kezünket megfogva kört alkottunk összetartozásunk kifejezéseként, a „hegyen” kegyelemből kapott napok áldásain örvendezve. A dicsőség egyedül az Úr Jézusé!
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
