Negyven éve érkezett vissza hazánkba a Szent Korona

0
369
A Szent Korona átszállítása Nemzeti Múzeumból az Országház épületébe

Jimmy Carter amerikai elnök a hidegháborús enyhülés jegyében döntött a szakrális ereklye visszaszolgáltatásáról. A Szent Koronát az akkori washingtoni külügyminiszter, Cyrus Vance személyesen adta át a magyar vezetésnek 1978. január 6-án.

A Szent Korona és a többi koronázási jelvény kalandos tengerentúli utazása a második világháború végóráiban kezdődött. Az ereklye őrzői, az Országgyűlés által kiválasztott Perényi Zsigmond báró és Radvánszky Albert báró Magyarország német megszállását követően minél hamarabb biztonságba akarták helyezni a Szent Koronát. Erre kezdetben a budai vár tűnt a legalkalmasabbnak, így a koronaőrök itt ásták el a nemzeti kincseket.

Egy 1938 augusztusában készült fotó reprodukciója a királyi palota márványtermében közszemlére tett koronázási jelvényekről. Előtérben Perényi Zsigmond báró és Teleki Tibor gróf koronaőrök ülnek (MTI-fotó/reprodukció)

Az 1944. október 15-én bekövetkezett nyilas hatalomátvételkor azonban fény derült a cselre, és a náci Németországot kiszolgáló hungarista vezető, Szálasi Ferenc végül a Szent Korona jelenlétében tehette le esküjét az akkorra már részben szovjet ellenőrzés alatt lévő ország vezetésére.

A front közeledte miatt Szálasi november elején a Magyar Nemzeti Bank veszprémi sziklaóvóhelyére szállíttatta a Szent Koronát. Serédi Jusztinián hercegprímás és Mindszenty József veszprémi püspök egyaránt azt javasolták, hogy az ereklyét és a hozzátartozó koronázási jelvényeket Pannonhalmán, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló bencés főapátság épületében helyezzék el, ezáltal megakadályozva, hogy hadizsákmánnyá váljon.

Szálasi azonban nem fogadta meg az egyházi vezetők tanácsát, és a menekülő nyilas vezetéssel december elején a nyugati határszélre vitte a Szent Koronát, amit kezdetben egy kőszegi óvóhelyen, majd a közeli Velem községben őriztek. A Szent Korona végül 1945. március 27-én hagyta el Magyarországot, hogy megkezdje több évtizedes száműzetését.

A nagy utazás

Az ereklyéket titokban az akkoriban a Német Birodalomhoz tartozó Ausztria nyugati-részére, a Salzburg mellett fekvő Mattseebe szállították. A náci kapitulációt megelőzően még sikerült elrejteni a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket egy benzines hordóba, amit egy sziklafal tövében ástak el. Az eredeti tárolóeszközben egyedül a kardot hagyták meg a koronaőrség tagjai, amit fogságba esésüket követően átadtak az amerikaiaknak.

A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (MTI-fotó: Ráfael Csaba)

Rövid időn belül azonban a Szent Korona és a többi ereklye rejtekhelyét is felfedték az amerikaiaknak. A magyar koronázási jelvények először a bajorországi Augsburgba, majd a Deutsche Bank frankfurti trezorjába kerültek. Az amerikaiak jó pár évig halogatták a végleges döntést a Szent Korona sorsáról. A washingtoni vezetés szemében is nagy tekintélynek örvendő Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek egy időben szorgalmazta, hogy azt adják át a Vatikánnak, amit komolyan fontolgattak is az amerikaiak.

Végül mégis átszállították az Egyesült Államokba, ahol a legmagasabb biztonsági szinten védett Fort Knox katonai támaszpontra került. A Kentucky államban található bázison őrzik az amerikai aranytartalékok jelentős részét évtizedek óta. A legfrissebb, tavaly novemberi adatok szerint 4500 tonnát is meghaladja az itt tárolt aranytömbök súlya.

Washingtonban már az elejétől fogva nem hadizsákmányként tekintettek a Szent Koronára, hanem mint a magyar nép különleges helyzetben lévő tulajdonára, amelyet az Egyesült Államokban, mintegy „letétben” őriznek. Bár a magyar fél többször is kérte az ereklyék visszaszolgáltatását, az amerikaiak érthető okokból nem akarták visszaküldeni a koronázási jelvényeket a kommunisták kezében lévő Magyarországra. Ezt az álláspontot a magyar emigránsok jelentős része is támogatta kezdetben.

Fordulat

A pacifista Jimmy Carter hatalomra kerülésével azonban változás állt be az amerikaiak addig következetes politikájában. Ebben nagy szerepet játszott a hidegháborús enyhülés is. A demokrata párti elnök úgy döntött, hogy visszaküldi a  Szent Koronát Magyarországra. A lépés megosztotta a magyar diaszpórát, több közismert szereplő kritizálta Cartert, míg voltak akik kiálltak mellette.

Apró Antal (j), az Országgyűlés elnöke a Szent Korona és a koronázási ékszerek ünnepélyes átadásán, a Parlament kupolacsarnokában (MTI-fotó: Soós Lajos)

A Szent Korona több, mint három évtized után, 1978. január 5-én este érkezett haza Magyarországra az American Airlines járatának fedélzetén. Másnap, január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ünnepélyesen átadta a Szent Koronát és a koronázási jelképeket az Országházban a magyar nép meghívott képviselőinek.

Az eseményen jelen volt a hazai kulturális élet számos ismert személyisége, az államvezetés részéről azonban hiányzott Kádár János, aki a visszaemlékezések és a korabeli diplomáciai feljegyzések szerint az amerikaiak kifejezett kérésére maradt távol a ceremóniától. Ez fontos volt Washingtonnak, hiszen nem akartak gesztust gyakorolni egy kommunista vezetőnek.

A koronázási jelvények átvételéről szóló hivatalos elismervényt Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke írta alá. Az ereklyéket csekély restaurálást követően a Magyar Nemzeti Múzeumba állították ki, és egészen 2000-ig ott is őrizték, mígnem az első Orbán-kormány alatt az Országgyűlés kupolatermébe költöztették a szakrális értékeket.

Forrás: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/03/negyven-eve-erkezett-vissza-hazankba-a-szent-korona/

A Híradó 2018. január 5-i adásában is beszámolt a korona hazahozataláról, melyben egyházunk szerepét is méltatták (a híradó 21. perce körül esik szó egyházunkról):

https://www.mediaklikk.hu/video/hirado-2018-01-05-i-adas-15/

Megosztás

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

57 + = 63