Kegyelmi időben

0
789

Egy bibliai vagy nemzeti ünnep jelen értékét az mutatja meg, hogy a régmúlt milyen mértékben ad példát, erőforrást, lelkesedést és kitartást a mai cselekedetekhez. Az ünnep áldás és veszélyforrás. A hitelesen megélt évezredes bibliai ünnepeink a Krisztus-hívők megújulását, erősödő elkötelezettségét munkálják. Ezért igyekeznek a kereszténység ellenségei évszázadok óta arra, hogy korlátozzák, átnevezzék, új tartalommal töltsék meg az ünnepet, vagy elvegyék az ünnephez tartozó jelképeket.

Nemzeti identitásunk egyik legfontosabb dátuma 1848. március 15. Hitelődeink is fontosnak tartották ezt az ünnepet: a Békehírnök első nyomtatott számának megjelenését 1895-ben erre a napra időzítették. A szabadságharc irányt szabott a későbbi vallásügyi törvénykezésnek. Az áprilisi törvények 31 cikkelye közül kettő a vallásgyakorláshoz kapcsolódott. Egyik a papi tized megszüntetéséről, másik a bevett vallásfelekezetek egyenlőségéről és viszonosságáról rendelkezett.

Ezek a törvények alapozták meg a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi törvényt, amely a közösségi vallásgyakorlás három formáját határozta meg: a bevett, az elismert és az el nem ismert kategóriát. Az elismert státuszt megszerző korabeli baptisták olyan jól használták ki a szabadság teremtette lehetőségeket, hogy szolgálatuk nyomán példátlan mértékben növekedett a megtértek és az új gyülekezetek száma.

A szocializmus vallásellenességét, majd a szélsőségesen liberális vallásügyi törvényeket követően a 2011. évi vallásügyi törvény visszatért a XIX.századi gyökerekhez. Az új szabályozás szerint a baptisták a bevett vallások között kaptak helyet. Ma soha nem tapasztalt lehetőségeket kaptunk a küldetés betöltésére. Közel húszezer diák tanul baptista fenntartású iskolában. Tanáraikkal és szüleikkel együtt hallgatói lehetnek az evangélium üzenetének is. Számos új gyülekezeti csoport indult el egy-egy oktatási intézmény közelében. Több mint harmincezer gondozottja van a baptista szociális intézményeknek. A segítő-ápoló szolgálat Krisztus szeretetének gyakorlati közvetítése. Lehetőségeink tekintetében kegyelmi időben élünk.

Meddig?

Március 15. után elérkezett október 6. Október 23. után november 4. A történelem Istene döntési helyzetbe hozott embereket. Jó szándékú, de bölcstelen döntések, egyéni érdekből külföldi elnyomókat kiszolgáló felajánlkozások és a sokszoros túlerejű külföldi hatalom ereje elbuktatta szabadságharcainkat.

Magyarország – széttagoltságban, elnyomásban, újra meg újra hadak és trükkös vámok által kifosztottan – századokon át védte végvárként azt a keresztény Európát, amelynek nyugati felében ezalatt kitenyészett a szabadság, és kialakultak a jóléti fölény alapjai. Az utóbbi években viszont a testi jó és a lelki jó egyre inkább elválik egymástól. A mi kenyerünk ugyan még mindig vékonyabb, a hitbéli szabadság terén viszont – sajnos – jobban állunk. Nálunk nem építenek százszámra mecseteket. Szabadon megvallhatjuk és hirdethetjük hitünket, használhatjuk keresztény jelképeinket.

Nem állítanak elénk kötelezően betartandó, a Szentírással ellentétes erkölcsi alapelveket. A szabadságot kiharcolni: bátor, néha életáldozatot követelő tett. A szabadságot megőrizni: éberséget, bölcs előrelátást, rendíthetetlen elkötelezettséget, ha kell, mártíromságot kíván. A szabadság kegyelmében éppen ezért kell teljes buzgalommal, megalkuvás nélküli odaszánással, hiteles élettel szolgálnunk, nem feledve azt, hogy a kegyelem idejének minden lehetősége sáfárságra adatott.

Megosztás