Jeruzsálem: 100 éves fotók és meglepő tények

A jól egybeszerkesztett város

6752
A Damaszkuszi-kapu, 1890 körül

2016-ban június 5-én ünneplik világszerte a Jeruzsálem-napot, a város újraegyesítésének évfordulóját. A eseményre a The Times of Israel fotóriportere érdekes képsorozatot publikált Jeruzsálem 100 évvel ezelőtti arcáról, mellette ugyanazok a helyszínek ma. A városról mi is összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert tényt.

Mint a szépen épült, jól egybeszerkesztett város

– így írt 3000 évvel ezelőtt Dávid király Jeruzsálemről, amit ő nevezett el és tett Izrael fővárosává. Jeruzsálem azóta sok történelmi hányattatáson ment keresztül, néhány dolog azonban nem változott három évezred alatt.

Csak egyetlen ország fővárosa volt

Látkép a Sion-hegyről, 1938-ból
Látkép a Sion-hegyről 1938-ból

Több mint egy tucat hatalom váltotta egymást a szent városban: asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak, bizánciak, valamint a különböző muszlim hódítók (akiktől néhány évtizedre a nyugati keresztesek foglalták el a várost), majd a britek, de Jeruzsálem csak egyetlen országnak, Izraelnek volt a fővárosa is (és az ma is).

Csak egyetlen szent könyvben szerepel

A világvallások szent írásai közül Jeruzsálemet csak a Biblia említi. Az ószövetségi könyvekben 660, az Újszövetségben pedig 146 esetben szerepel Jeruzsálem, ezzel szemben a Korán vagy a keleti vallások könyvei egyetlen esetben sem említik a várost.

Soha nem volt megosztva

A Dávid-citadella és a Jaffa-kapu környéke 1898-ban
A Dávid-citadella és a Jaffa-kapu környéke 1898-ban

Ez így csak majdnem igaz: több mint három évezredes történetének egy rövid időszakában, 1948 és 1967 között, a jordániai megszállás idején Jeruzsálem ugyanolyan katonai eszközökkel kettéosztott város volt, mint a második világháború után Berlin. Azonban előtte és utána a város egységes településként fejlődött.

Bár a nemzetközi média és a nyugati politikusok többnyire készpénznek veszik, hogy Jeruzsálem „judaizálása” az 1967-es egyesítést követően kezdődött (vagyis a narratíva szerint a „megszállók” erőszakosan „telepes építkezésekkel”, zsidó lakosok betelepítésével és a város határainak kiterjesztésével igyekeztek a maguk javára fordítani a demográfiai arányokat), a tények azonban ezt cáfolják.

Az oszmán hatóságok által tartott utolsó népszámlálás 1905-ben relatív zsidó többséget (13 300 zsidó, 11 000 muszlim, 8100 keresztény), az első brit cenzus pedig már a zsidók abszolút többségét mérte 1922-ben, miközben a város lakossága a kétszeresére bővült.

Az 1937-es jeruzsálemi arab pogrom elől az Óvárosból menekülő zsidó családok
Az 1937-es jeruzsálemi arab pogrom elől az óvárosból menekülő zsidó családok

A második világháború utolsó előtti évében, 1944-ben (a magyarországi Soá idején) Jeruzsálem 157 000 lakójából 97 000 volt zsidó, tehát nem igaz, hogy a demográfiai arányokat az változtatta meg, hogy Izrael megalakulásakor „elűzték” a palesztinokat. Ez Jeruzsálemben amúgy éppen ellenkezőleg történt: a város keleti feléből – benne a teljes óvárossal – a zsidó lakosokat űzték ki.

A város keleti fele 1948 és 1967 között jordániai megszállás alatt állt (zsidó lakosság nélkül, ha úgy tetszik, „Judenrein”-övezetként – amint azt a második világháború alatt a nácik legfőbb közel-keleti szövetségese, Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi nagymufti tervezte), ám a hatnapos háborút követő újraegyesítés visszaállította a zsidók abszolút többségét Jeruzsálemben. Jeruzsálem egységes városként már 1948-ban abszolút zsidó többséggel rendelkezett, és ez volt a helyzet 1967 után is.

Zsidó hívők a Nyugati-falnál 1898-ban: 1948 és 1967 között a jordániai megszállás alatt elűzték őket
Zsidó hívők a Nyugati falnál 1898-ban: 1948 és 1967 között a jordániai megszállás alatt elűzték őket

A folyamat azóta csak tovább erősödött. 1993-ra a város keleti fele is zsidó többségű lett (155 000 zsidó és 150 000 arab/muszlim lakos), ironikus módon éppen abban az évben, amikor a PFSZ az oslói megállapodásban hivatalosan is Kelet-Jeruzsálemet követelte a palesztin állam fővárosának. A különbség azóta még nagyobb: 2008-ban Kelet-Jeruzsálem lakóinak 60 százaléka zsidó, és a városnegyedek közül egyedül az óvárosban maradt meg az arab többség.

Érdekesség, hogy Jeruzsálemben több száz muszlim roma él teljes békében a város többi lakójával.

A Templom-hegy az Óváros zsidó negyedéből nézve, 1920
A Templom-hegy az óváros zsidó negyedéből nézve, 1920

További érdekességek olvashatók Jeruzsálemről Simon Sebag Montefiore „városéletrajzi” könyvében, a város körüli nemzetközi vitákról pedig Dore Gold Harc Jeruzsálemért című művében ír.

Forrás: Vigyázó Blog


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!