Olvasmány:
Zsid 11,1–3
A Zsidókhoz írt levél egy prédikáció, amely Krisztus nagyságáról és dicsőségéről beszél. Arról, hogy ő mennyivel különb és több mindentől, akit imádnak és tisztelnek az emberek.
Manapság sok vita van a teremtéssel kapcsolatban. Mi hívő emberek elsősorban nem technikai kérdésekkel foglalkozunk. Hanem azt akarjuk megérteni, hogy mi a célja Istennek a teremtéssel. Ez az igeszakasz a megértés mikéntjével foglalkozik. Hit által érthetjük meg Isten teremtő...
„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap.” (1Móz 1,1–5)
A Biblia képekben mondja el számunkra a teremtést, hogy megértsük Isten cselekvését. Nem volt olyan időszaka a világnak, amikor nem Isten uralkodott. Ő uralkodik a kietlenség és a sötétség felett. Teremtő munkájának ez az egyik célja, hogy kietlen világból teremtés által egy lakható, élhető világot hozzon létre. Valamint az, hogy a sötétségből világosság legyen. Ez a célja ma is: sivár életünket akarja betölteni fényével és erejével. A világ annyi módon szeretné ugyanezt megtenni. Azonban képtelen rá, mert erre egyedül Isten képes, mert ő a mi teremtőnk. (Vas Ferenc)
Mi bír a legnagyobb erővel életünkre? A világi dolgok ragyogása homályosítja el látásunkat, vagy Isten ereje vezeti életünket?
Egek és földek Ura, Mindenható Istenem! Vedd át életem felett az irányítást, és vezess ki a világosságba a sötétből! A te dicsőségedre szeretnék ragyogni mindörökké! Ámen.