Hírek Szadáról

1
663

Ökumenikus világimanap

„Informáltan imádkozni, imádkozva cselekedni.”

Az ökumenikus világimanap programját – Szadán idén első ízben – a baptista imaházban tartottuk meg március 5-én. Baptisták, reformátusok és katolikusok közel harmincan jöttünk össze, hogy együtt imádkozzunk a megadott témákért, a Fülöp-szigeteken és a Magyarországon élő emberekért.

A világimanapot Amerikában már 130 éve ünneplik. Európába 1922-ben jutott el. Hazánkban a Lepramisszióval egyidős az ismertsége. Dobos Károly református lelkész honosította meg ezt is – a Lepramisszióhoz hasonlóan – a baráti köréhez tartozó gyülekezetekben 1972-től. Kb. harminc éve pedig a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) Női Bizottsága központilag szervezi. A világimanapot minden közösség március első péntekén vagy ehhez közeli napon tartja meg világszerte – lehetőség szerint összefogással, ökumenikus jelleggel. Idén 170 ország csatlakozott az imalánchoz. (Információ az interneten: MEÖT – kezdőlap – Női Misszió és/vagy Ökumenikus Világimanap Facebook.)

A jelenlévők egy része. A polgármester úr és az egyik önkormányzati képviselő is jelen volt (mindketten reformátusok)

Minden évben más ország áll a középpontban. Ezúttal a társadalmi igazságosság témakörét állította az alkalom fókuszába az imanapi programot összeállító, Fülöp-szigeteken élő keresztények húszfős csoportja.

A Fülöp-szigetek lakosságának döntő része keresztény és ismeri a Bibliát. A világ megelégedettségi listáján az ötödik helyet foglalják el – annak ellenére, hogy az ország lakosságának 25%-a a szegénységi küszöb alatt él, s a természeti katasztrófák rendszeresen sújtják az országot. (Pl. 2013-ban a Yolanda tájfun.)

Meghívott  vendégünk volt Daróczi-Csuhai Eszter, aki képes beszámolót tartott öthetes szolgálatáról, szakmai gyakorlatáról, amit a Fülöp-szigeteken végzett.
A beszámoló is arra szolgált, hogy közelebb kerüljünk a távoli földrészen élő embertársaink örömeihez, gondjaihoz. Eszter Drenyovszki Pál egykori szadai lelkipásztor unokája, a Misszió az Egészséges Közösségekért (MEK) magyarországi misszionáriusa, munkatársa férjével, Daróczi-Csuhai Lászlóval együtt.

Az alkalom után a Fülöp-szigetekre jellemző gyümölcsöket, ételeket kóstoltunk. Minden család kapott egy pici rizscsomagot. Ennek célja az, hogy amikor legközelebb rizst főznek, dobják bele ezeket a rizsszemeket, s beszéljenek a családtagjaiknak a Fülöp-szigetekről, a világimanapról, és imádkozzanak otthon is.

Az imanapi témák egész évben aktuálisak. Hiszünk az ima erejében. Jövő márciusig a Fülöp-szigetek és – természetesen – Magyarország is az imatémáink között lesz. Bátorítom a kedves olvasót is, hogy – amikor rizst eszik – gondoljon az itt olvasottakra!
„Mindenkor örüljetek! Szüntelen imádkozzatok! Mindenért hálát adjatok!”
(Biblia, Pál apostol)

(A beszámoló megjelent a 2111 Szada önkormányzati lap 2017. márciusi számában.)

Szada kincsei – keresztény értékeink

A helyi önkormányzat és a Szadáért Kulturális Alapítvány – egy korábban közzétett állami rendelet felhívására – az elmúlt években elkezdte összegyűjteni és megörökíteni a település különféle értékeit. Így került sor ez év márciusban az első kötet megjelenésére, melynek címe: Szada kincsei. Válogatás gyülekezeteink értékeiből. A római katolikus, a református és a baptista gyülekezet tárgyi emlékeiből válogatott a könyv írója, Varga Kálmán történész.

Tavaly – a gyülekezetünk 135 éves fennállására is gondolva – összegyűjtöttük és kiállítottuk a gyülekezet irattárában és a családokban féltve őrzött és/vagy fellelhető régi tárgyakat, emlékeket. Így kerültek elő azok a tárgyak is, amelyek fényképei és leírásai bekerültek a kötetbe:
Nagy Szűcs Istvánné 1900 körül készült kéziratos feljegyzése. (Testvérnőnk az első bemerítettek között volt.)
– Az úgynevezett „Beke-Biblia”: „A családi emlékezet sem őrizte meg, hogyan került Szadára és a Beke családhoz ez a gyönyörű 18. századi könyv, mely valójában nem klasszikus Biblia, hanem „Az ótestamentum könyveinek és részeinek rövid summái és azokból való tanúságok” – írja Varga Kálmán.
Szalay Juliska versesfüzete, amelyet a történész így mutat be: „Egyszerű, a két világháború között használatos iskolai füzetben, ceruzával írva maradt ránk 1926-ból egy szadai serdülő lány 21 költeménye.”
– „Egy áttört faragású, múlt század eleji kottatartó, egy gitárt és dobot keresztező fél évszázados bendzsó, és egy 1949-es „Molnár Ibolyka tulajdona” feliratú kottafüzet… a muzsika néhány nem különösebben muzeális értékű eszköze. Ám itt és most inkább szimbólumok. Jelképei annak, hogy a baptista gyülekezetek életében mennyire fontos az ének és a zene kohéziós ereje…” – írja a szerző.

Népművészeti kiállítás

Az említett történelmi kiállítás és a Baptista Művészeti Napok adták a gondolatot, hogy gyűjtsük össze, állítsuk ki és örökítsük meg fényképeken és videófelvételen a szadai–veresegyházi baptista körzet családjaiban található, baptista személyek által készített népművészeti emlékeket. Nagyon értékes kézimunkák (hímzések, szőttesek, egyéb népművészeti termékek) kerültek elő, amelyeket Dulai Sándorné szadai hímző népi iparművész vizsgált át és véleményezett. Az ő javaslata alapján döntöttünk arról, hogy melyek kerülnek kiállításra, illetve azon belül is a valódi népművészeti vagy hobbi kategóriába. A kiállítást megtekinthették a nagyközség érdeklődő lakosai is.

Megosztás

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

7 + 2 =