Habán emléknap Szentpéteren

0
1437
Az ünnepélyes megnyitót Dóczé Báint, a Szentpéteri Immánuel Baptista Gyülekezet lelkésze tartotta (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

A Szentpéteri Immánuel Baptista Gyülekezet szervezésében került sor a baptista-anabaptista emléknapra a helyi kultúrházban. A reformáció korának hangulatát idéző rendezvényen a vendégeket a habánok, a baptisták őseinek életvitelével és művészetével kívánták megismertetni.

A habánokról – más néven anabaptistákról – a 16. század eleje óta emlékeznek meg a krónikák. Kisebb-nagyobb településeket hoztak létre, melyekben vagyonközösségben éltek, a testvériség minden tagja egyenlő volt, csendes, befelé forduló életük a vallásos szemlélődés és a munka szolgálatában állt, tiltották az erőszakot, a fegyverforgatást, vezetőiket választották.

img_50121Békés életmódjuk ellenére történetük kezdetektől fogva mégis üldöztetések láncolata. Első csoportjaik Svájc északi részén és a Németalföld területén tűntek fel, azonban hamar megindult szétszóródásuk Tirol, Hollandia, Morvaország irányába, számtalan közösséget alapítottak a Velencei Köztársaságban, eljutottak Magyarországra, Erdélybe s legvégül a cári Oroszország területére, a Krím-félszigetre, sőt a tengerentúlra is. A 18. században kivándoroltak Amerikába.

Ma az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában találhatóak meg többezres közösségeik, amelyek a többi anabaptista csoporthoz (amishok, mennoniták) hasonlóan a modern életmódot teljes mértékben elutasítják.

Az ünnepélyes megnyitót Dóczé Bálint, a Szentpéteri Immánuel Baptista Gyülekezet lelkésze tartotta. Beszédében kiemelte: „A baptista-anabaptista emléknap eseményei mutassanak méltó módon elődeinkre és az őket elhívó mindenható Istenre! A habánok a hitüket a mindennapokban is kifogástalan életszentségre törekedve élték meg. Meggyőződéssel vallották, hogy „aki boldogít mást, boldog csak az lehet”.

Az Oroszlányi Balettintézet növendékei (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Az Oroszlányi Balettintézet növendékei (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

A hálaadó istentiszteleten igét hirdetett dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor, a budapesti Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára. „A kétezer éves kereszténység törzsén, a reformáció időszakában jött létre az a bibliai alapelveket követő evangéliumi ébredési mozgalom, melyből a mai baptisták eredeztetik magukat. Magyarországra 1523-ban érkeztek Svájcból és Németországból az első baptista hitelveket valló anabaptista misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.

A Svájcból és Németországból Ausztrián és Morvaországon át Magyarországra érkező anabaptista vallásüldözöttek hazánk területén, a Felvidéken, majd Erdélyben kerestek menedéket. Kezdetben helytelenül »anabaptistáknak« vagy »újrakeresztelkedőknek« csúfolták őket. Máskor »új keresztényeknek«, illetve egyik korábbi vezetőjük (Hutter Jakab) neve után »hutteritáknak« is hívták őket.

Egyes irányzataik a jeruzsálemi keresztény ősegyház gyakorlatát követve szociális egyenlőséget is hirdettek, és különböző szakmák szerint tömörülve közös udvartartásokat hoztak létre. Ezeket a többnyire kézműves mesterséget gyakorló »gazdasági udvarházakat« a német »haus-haben« szókapcsolat révén a befogadó nemzetek, így a Felvidéken és Erdélyben a magyar lakosság körében is »habán« névvel illették.

Különösen híresek voltak a fazekasmestereik által előállított, kék-fehér-sárga motívumokkal díszített fajanszkészítményeik, melyekkel időnként a fejedelmi udvarok tetszését és pártfogását is megnyerték. A 18. század második felében azonban a Habsburg uralkodók erőszakos rekatolizációs célzatú törvényrendeleteinek eredményeként ezek az anabaptista »habán« közösségek Magyarország elhagyására kényszerültek, többségük a tengerentúlon talált új befogadó hazát.

A fazekasok udvarában betekintést nyerhettünk az ónmázas fehér edények készítésének rejtelmeibe (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A fazekasok udvarában betekintést nyerhettünk az ónmázas fehér edények készítésének rejtelmeibe (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

A baptisták meggyőződéssel hisznek a Szentírás Istentől való ihletettségében. Hiszik és vallják, hogy Isten teremtette a világot, benne a földi életet. Mivel az ember fellázadt Teremtője ellen, élete boldogtalan és kilátástalan lett. Isten azért küldte el egyszülött Fiát, Jézus Krisztust, hogy isteni hatalmánál fogva legyőzze ősi ellenségünket, a sátánt, és a halálból való feltámadása által örök életet kínáljon minden elveszett ember számára. Világviszonylatban a baptisták létszámukat tekintve a legnépesebb protestáns irányzattá váltak az elmúlt évszázadok alatt. Legnagyobb lélekszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a 110 milliót” – mondta az igehirdető.

Az emléknap vendégeinek lehetőségük nyílt arra, hogy a habán udvarban korhű ruhában, szakavatott segítőkkel elsajátítsák a különböző kézműves termékek készítését (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Az emléknap vendégeinek lehetőségük nyílt arra, hogy a habán udvarban korhű ruhában, szakavatott segítőkkel elsajátítsák a különböző kézműves termékek készítését (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

Az emléknap vendégeinek lehetőségük nyílt arra, hogy a habán udvarban korhű ruhában szakavatott segítőkkel megtanulják a különböző kézműves termékek készítését. A mesterfogások elsajátítása mellett felidézték az udvarban uralkodó lelkiséget, miközben a résztvevők elkészíthették a maguk és családjuk részére a kenyeret, habán kemencés ételeket és gyógyteákat. A fazekasok udvarában betekintést nyerhettünk az ónmázas fehér edények készítésének rejtelmeibe, melynek technikáját Itáliából hozták magukkal. A Kárpát-medence legelső ismert habán kerámiatárgya egy 1609-ből származó víztartó. Egyedülálló motívumviláguk, színkezelésük és technikájuk – mely nagyon különbözött környezetük népi fazekasságától – hamar közkedveltté tette a habán fazekasok termékeit, eleinte csak főúri körökben, később a szélesebb néprétegekben is.

Díszítésviláguk az évszázadok során több-kevesebb változáson ment át, az eleinte tiltott ember- és állatábrázolások a 17. század elejére általánossá váltak. Használati tárgyakon kívül készítettek kályhacsempéket is, melyek különös megbecsülésnek örvendtek.
Sajátos módon a habán fazekasság mindvégig megőrizte mással össze nem téveszthető stílusjegyeit, nem keveredett egyéb irányzatokkal, mások meg sem kísérelték utánozni, amiben nagy szerepe volt a közösségek zárt jellegének, így Közép-Európa egyedülálló szellemi, néprajzi és művészeti kincse maradhatott.

A rendezvény zárásaként az Oroszlányi Balettintézet növendékei „Az igazság halhatatlan” címmel történelmi drámát mutattak be dr. Hubmayer Baltazár életéről, mely a reformáció kezdetétől az anabaptista misszió indulásáig bemutatja az eseményeket. Dr. Hubmayer Baltazár anabaptista reformátor a reformáció anabaptista irányzatának legismertebb alakja. Reformátori életműve alapján Luther, Zwingli és Kálvin mellé sorolhatjuk. Egy dologban különbözik csak tőlük, mégpedig abban, hogy Hubmayer nem ismert megalkuvást, és hitbéli meggyőződéséért bátran fölvállalta még a vértanúhalált is.

Az emléknap résztvevői meggyőződhettek arról, hogy az anabaptizmusban is voltak túlzások, azonban a sokrétű és szerteágazó mozgalom olyan társadalmi változások előfutára lett, amelyeket napjainkban tisztelünk.

Forrás: http://felvidek.ma/2016/10/haban-emleknap-szentpeteren/

Megosztás

NINCS HOZZÁSZÓLÁS