A hónap igéje
„Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg…” (2Thessz 2,16)
A hónap gondolata
Amikor elolvassuk szavanként az igeverset, olyan mélységei tárulnak fel előttünk az Örökkévaló irántunk tanúsított szeretetének, amelyeket elsőre nem is foghatunk fel igazán.
Érdemtelenül ontja ránk ezt a szeretetet, a kegyelmét. Pontosan tudja, hogy földi életünk során mennyi nehézség, fájdalom érheti az embert a sátán pusztító tevékenységének következtében. Ez a hatalmas Isten előre elkészítette a mélységesen szomorú ember számára a vigasztalást. Már az is mennyire bátorító, ha egy-egy nehéz élethelyzetben van olyan embertársunk, akinek kiönthetjük a lelkünket, aki vigasztalást nyújt, támogat.
Az Atya amellett, hogy vigasztal, jó reménységgel is megajándékoz. Mi ez a jó reménység? Az, hogy szenvedésünk nem tart örökké, hogy azok, akik sírnak, egyszer örvendezni fognak, akik szűkölködnek, bővölködnek majd. A reménytelenség az, ami teljesen kifosztja az embert, ami értelmetlenné tesz minden törekvést. Erre készített megoldást szerető mennyei Atyánk. Legyünk bizalommal, hogy az Atya a nehézségeink, fájdalmaink fölött áll, tud róluk, és elkészítette a szabadulás útját. Isten örökkévaló világában a földi szenvedés pillanatnyi csupán, mégis fontosak vagyunk számára egyénenként. Jézus Krisztus áldozata tökéletesen elég ahhoz, hogy a mi tökéletlen emberségünk ellenére az ő gyermekei legyünk, és így a mennyország polgáraivá váljunk.
A hónap kérdése
Engedem-e, hogy a nehézségek megrendítsék bizalmamat Isten szeretete, jósága iránt?
A hónap imája
Uram, segíts, hogy mindvégig kitartsak, akkor is, amikor nagyon nehéz, amikor nagyon fáj. Ámen.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
