A hónap igéje
„Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20,28)
A hónap gondolata
Érdekesek az előzmények, amelyekből születik ez a jézusi kijelentés, és a párbeszéd, ami megelőzi: két tanítvány, Zebedeus fiainak meghökkentő „ötletéből” lelepleződik valami nagyon is (ó)emberi motiváció. Úgy tűnik, a maguk hosszú távú „helyezkedési” lehetőségeit igyekeznek megalapozni mintegy szolgálatuk jutalmaként. Még erőteljesebb a kontraszt, ha visszaolvasunk néhány igeversnyit, ahol az Úr Jézus a rá váró, a szolgálatát kiteljesítő eseményekről beszél. Mindezt meg sem hallva – a 20. versben így olvassuk: „akkor” – egy elképesztően öncélú kéréssel állnak elő azok, akiket Jézus hívott maga köré, és akikbe bizalmát vetette. A „hiú dicsőségvágyból” való szolgálat kísértése mellett van egy másik dolog, amit érdemes megvizsgálnunk, mindenekelőtt önmagunkban: mi a motorja mindannak, amit az Úrért vagy az Úr nevében végzünk. Ha megnézzük az Úr Jézust, valósággal fénylik a szeretet, ami őt mindvégig hajtotta. És amivel példát adott nekünk, ahogyan ezt meg is mondta. A szolgáló életmódnak szeretet alapú életmódból kell fakadnia. Így lesz csak hiteles és kitartó, megújulásra kész, másokat és önmagunkat, istenkapcsolatunkat építő.
A hónap kérdései
Mi milyen módon szolgálunk mások felé? Mi ösztönöz arra, hogy ezt tegyük? Mik a motivációink, ha igazán őszinték akarunk lenni magunkkal? Mit gondolunk szolgálatnak, és mit nem? Valójában kinek szolgálunk? Kinek a tetszését keressük cselekedeteinkkel?
A hónap imája
Urunk, bocsásd meg, kérünk, amikor észrevétlenül is, de kényszerűségből vagy mások iránti megfelelésvágyból végezzük szolgálatunkat. Add, hogy soha ne veszítsük szem elől, hogy nélküled, a te szereteted nélkül fáradozásunk mit sem ér. Újíts meg bennünket szeretetedben! Ámen.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!